Valószínű, hogy a kép világítása az, aminek okán bizonytalankodom, mert ahogy a legyedet nézem, mindig az van bennem, hogy a fenébe, hogy jobbról balra néz. Nyilván a légy egy nehezen instruálható lény, ha a fény nem elemlámpa, hanem a természetes fény, akkor ráadásul ez se forgatható meg, szóval hát, akkor ez van, ezt kell szeretni. Azért lenne jobb vagy az állatkát, vagy a fény irányát váltani, mert az ő lényege inkább a lábacskái és feje felől közelíthetőek jól meg, mint a szárnya és feneke felől. A kép nem csak emiatt, hanem mert filozófiai erényei erősebbek, talán nem a természetfotóra a legalkalmasabb, de épp ez a gondolati közlés az, ami miatt az ember elnézi a technikai bajait is. Jó ez, hogy gondolkodsz a közlésről, várom a többi képet is. (hegyi)