Gyönyörű szeme van a modellnek, a sminkkel nem annyira értek egyet, nagyon erős, ennél lényegesen kevesebb is elég lenne a szemnél, de nagyon szép a fény megint, ami az arcot illeti. De megint túl vagyunk világítva. A hajra olyan szintű csúcsfényeket rakott Gime, ami kiégeti a formát. A háttér egy kérdés, hogy mi történik ott, egy szürke, jellegtelen eget kapunk megint. Ezt úgy hívják, hogy glamour, amikor olyan szintű a smink, és utólag a retus, hogy szinte a mimikai ráncokat is eltűntetjük az arcról. Ez az arcbőrre igaz legfőképpen, mert azért vannak itt redők, a szájnál tessék megfigyelni, az ajkaknál létrejönnek formák. Hozzám nem áll közel a glamour, mint irány, de ettől ez még egy valós kérdés, ezt meg lehet csinálni. Ennek akkor van igazán szerepe, nem az ennyire szűk portréknál, hanem akkor, amikor valamilyen szituációt hozunk létre: lány megy bevásárolni, és belehelyezzük ebbe a glamourba, és ez az egész el tud rugaszkodni a valóságtól. Itt most elrugaszkodunk, de nincs honnan, és nincs hová. Nincsen egy viszonyítási pont a képen, ami ezt az egészet érvényessé tenné. Még egy dolog: a fül. Gondolom, a modellnek vékony szálú haja van, ezért az egy jó megfigyelés, hogy billentjük a fejet, és akkor ez többnek mutatja a hajat, ugyanakkor ezzel létrehozzuk azt, hogy az ellenoldalon ki tud látszani a fül, ez annyira nem szerencsés, a fül kikandikál most ebből a vágyvilágból, ebből a nagyon fényesre csiszolt képi világból. (hegyi)