Bölcső

Nem sokkal ezelőtt láttunk egy képet a Feritől, ami a Tisztelet Balla Demeternek című leckére érkezett. Itt egy másik kép, és mondhatnánk, hogy ez ugyanaz, a Feri most rátálalt erre, hogy nagyon kis mélységélességben dolgozva ilyen klasszikus formákat, századfordulós hangulatot idéző formákat rajzol föl ide nekünk, én meg azt mondom, hogy a két képnek – azon kívül, hogy technikailag hasonlóképpen készültek – túl sok köze nincs egymáshoz. Még azt is mondhatom, hogy az egy férfias meglátás, ebben a képben nagyon sok nőiség van, és nagyon örülök annak, hogy a Feri ezeket is elő tudja magából hozni. Technikailag annyit mondok, hogy azért annak itt örülök, hogy – bár nagyon a határán vagyunk annak, hogy a Feri mennyit élesített utólag – ezen a határon viszonylag belül maradtunk és nagyon szépek azok a kis struktúrák, amik ezen a kis bepöndörödött levélkén élesben meg tudnak jelenni. Nagyon kedvelem azt a fajta ritmusjátékot, amit ez hoz: azokat az íveket, hullámokat. Nagyon szeretem. Egy picit nekem megint a kompozícióval van problémám. Lehet, hogy én a kép fölső részéből nyugodtabban, bátrabban vágtam volna és amit levágtam, azt alul hozzá tenném, tehát nekem ilyen problémám van, de üsse kavics, ez az én nyavalyám. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Köszönöm az elemzést, a véleményeket. Annyit azért hozzátennék, hogy ez a kép egy másik, 17/70-es sigma objektíwel készült, és mivel nagyon be határolódott a mozgásterem, szükséges volt az utóélesítés, illetve a kép vágása is azért ilyen.:-)))

Nagyon költői. Fantasztikus a levél kirajzolódó erezete, az elmosott háttérból előbukkanó formák, fényfoltok, alakzatok. Gratulálok!

Felismertem! Fel ismertem! Ez a "valami liliomféle" kép testvére.

Nagyon találó és erős a cím választás. A képről már nem is beszélve. Gratula! :)

- Ezeket a makrókat annyira jól csinálja a Mácsai, hogy csak na! - terelte el a szót Gergő. - Számomra nagyon szerethető mind összhatásában, mind apró részleteiben; a fények játékától a főszereplő Levél erezetén, a mintegy látomásszerűen alámerülő indáktól (úgy látszik sok MF-kép erősen hordozza a festőiséget) melyek mintegy a mélyben valahol távol pulzáló-világító Szívhez vezetnek...a háttérben kedvesen kúszó sinus-görbéről nem is beszeszélve! - folytatta, s elégedetten hümmentett.

Új hozzászólás