Dobozba ültetve. Természetesen ott is marad amíg parancsszót nem kapott a távozásra. 2 éves, pumi keverék. Életem talán legfontosabb és legmeghatározóbb szereplője. Neki köszönhetően következetes lettem, megtanultam másról úgy gondoskodni, hogy ne használjon ki.

Jók ezek a játékok, nálunk a macskák valamiért a szatyrokhoz vonzódnak, azokba kell beleszuszakolniuk magukat, és miután sikerült, elégedett fejjel nézni kifelé, megszereztem, az enyém! Ha abból indulok ki viszont, hogy ez a megfigyelés rendelkezésre áll a gazdinak, akkor lehet úgy szervezni a képet, hogy ne álljon ki a seprűnyél a kutya fejéből és hogy a fényviszonyok ne egy félig ellenfényes portrét eredményezzenek. Ugyanis akár állat, akár ember, ez bizony portré, és ugyanazzal a gondossággal kell megcsinálni, mintha magadat vagy egy kedves barátod fotóznád. Egyrészt kérem a második leckét is megcsinálni, másrészt ennek kérném az ismétlését, személyesebben, kevésbé zaklatott környezettel. (hegyi)