Dobozba ültetve. Természetesen ott is marad amíg parancsszót nem kapott a távozásra. 2 éves, pumi keverék. Életem talán legfontosabb és legmeghatározóbb szereplője. Neki köszönhetően következetes lettem, megtanultam másról úgy gondoskodni, hogy ne használjon ki.
Jók ezek a játékok, nálunk a macskák valamiért a szatyrokhoz vonzódnak, azokba kell beleszuszakolniuk magukat, és miután sikerült, elégedett fejjel nézni kifelé, megszereztem, az enyém! Ha abból indulok ki viszont, hogy ez a megfigyelés rendelkezésre áll a gazdinak, akkor lehet úgy szervezni a képet, hogy ne álljon ki a seprűnyél a kutya fejéből és hogy a fényviszonyok ne egy félig ellenfényes portrét eredményezzenek. Ugyanis akár állat, akár ember, ez bizony portré, és ugyanazzal a gondossággal kell megcsinálni, mintha magadat vagy egy kedves barátod fotóznád. Egyrészt kérem a második leckét is megcsinálni, másrészt ennek kérném az ismétlését, személyesebben, kevésbé zaklatott környezettel. (hegyi)
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…