Úgy reszket a szélben, mint a haldokló fán az utolsó levél. Meghallja a lepéseimet. Egy pillanatra összerezzen. Feltámad a vihar. A csókja lágy, a teste szinte súlytalan. Kölnijének édes illata egyenesen a szívemig hatol. Megnyugtatom, hogy minden rendben lesz. Megmentem, nincs mitől félnie. Messzire viszem innen. Elmondom, hogy szeretem... A hangtompító csak egy suttogást hallat a sötétben. Szorosan magamhoz ölelem. Most már nem tudom meg miért menekült...
Szóval akkor ide gyilkolni jöttél :)
Lehetséges. De még megbeszélem a másik énemmel.