Cím nélkül

Cím nélkül

Volt egy beszélgetésünk, akkor azt javasoltam, vagy mondhatnám úgy is, hogy kértem, hogy egy kicsit most a gyerekmodelleket hagyjuk pihenni, és kezdjünk el másik ritmussal dolgozni. Azóta érkezett jó pár kép, és azt gondolom, hogy ez fontos, mert ez olyan, mintha egy menüt vázoltál volna fel, hogy na, akkor Zsolt, válassz, melyikről beszéljünk, és köszönöm, hogy ez megtörténik. Megpróbálok becsülettel majd mindegyikhez mondani valamit. Ennél a képnél lezárásként azt teszem hozzá, hogy itt is ugyanaz érhető tetten, mint az előző portréknál. Ezek a gyerekek sose mosolyognak? Ezt nem nagyon értem. Ők sose vidámak? Nekik szomorú gyerekkoruk van? Ez egy kérdés, mert minden képpel ezt próbálod elhitetni, és nem értem, hogy miért ez a fájdalom, miért ez a szomorú reményvesztettség? Alávetett pozícióban vannak, te vagy a magas, a felnőtt, ő a gyerek, és fentről lefelé kommunikálunk, ráadásul a környezetből is úgy van kiragadva, hogy egy nagyon kusza, és tört ritmusú hátteret hagyunk mögötte. Szépen dolgozol a tónusokkal, ez megy neked, tehát, ezzel semmi gond nincs. Azt gondolom, hogy ezzel nem is kell különösebben foglalkozni, kicsit sok a világítás a homlokon, de hát, ezt gondolom te is látod, hogy ettől olyan nagy homloka lesz a gyereknek, és ez egy picit groteszk is. Ehhez talán az objektív megválasztása is hozzájárul, hogy valamiért egy kisebb gyújtótávolságú objektívet használtál, mint ami talán jó lett volna. Lehet, hogy ez azért van, mert a füleket nem akartad ennél jobban előtérbe hozni, nem tudom, de az biztos, hogy ez a része viszonylag működik. Ami nekem nem működik, azok a gesztusszintek, az érzelmi üzenetek. Nem tudok ezzel mit kezdeni, olyan, mintha sanyargatnád ezeket a gyerekeket, hogy jó modelljeid legyenek. Nem adtam neki reggelit, és majd utána, mikor már ebéd után is még korog a gyomra, akkor majd jól lefotózom. Most hülyéskedek csak, de azt azért légy szíves vedd komolyan, hogy ez az üzenet nem kötelezően pozitív, amit küldesz a gyerekekről. És a miértjét keresem, hogy ez egy iránynak tűnik, de miért van ez? (hegyi)

Hozzászólások

62
Értékelem!

István, köszönöm :)
Valóban büszke vagyok Rájuk :)

73
Értékelem!

Attila, nagyon büszke apa lehetsz! Tündériek a lányok!

55
Értékelem!

Persze, nyilván nem ilyen céllal készítem a képeim...
Meg ezek a képek, amiket belinkeltem, csak sima családi emlékképek, amikben nem kell többet látni mint amik, szerintem.

42
Értékelem!

a FF bejön, a másik kettő nem, de igazából itt a kérdés elsősorban nem az, hogy mosolyog vagy sem, mert a mosoly is lehet céltalan, hanem hogy van-e sztori, kialakulhat-e egy atmoszféra, és valószínű ez az, amit magaddal tisztázni kell, hogy lehet a kép meditatív vagy szomorú is, de akkor ez ne azért legyen, mert más sok mosolygóst csinál, na akkor én majd nem, hanem mert azzal valamit mondani is akarsz, és akkor a dolog szerintem összeáll.

50
Értékelem!

Köszönöm Zsolt!
Értem amit mondasz, nagyon sokszor kapom meg másoktól is, hogy miért nem mosolygós képeket osztok meg róluk. Azért nem, mert mindenki mosolygós képeket csinál a gyerekekről, én meg annyira nem szeretem a mosolygós képeket.
De azért szeretnélek megnyugtatni benneteket :) Nem sanyargatom őket, és nincs rossz gyerekkoruk, sőőt :)
Íme a bizonyíték:
https://fbcdn-sphotos-g-a.akamaihd.net/h...

https://fbcdn-sphotos-e-a.akamaihd.net/h...

https://fbcdn-sphotos-f-a.akamaihd.net/h...

Új hozzászólás