Címtelen történet

Kaptunk már a Feritől egy hasonló tárgyakkal megvalósított csendéletet, és annak nagyon örülök, hogy a Feri foglalkozik ezzel a témával a saját koordináta rendszerén belül újabb megoldást tár elénk. Ezzel én el is fogadom azt, hogy az mondja a Feri, hogy ez nincs 100%-ig kész, még egy kicsit bizonytalan vagyok magamban, és veletek megosztom ezt a bizonytalanságomat. Ez egy bizalmi kérdés egyébként, hogy az ember ezt meg meri-e tenni vagy pedig azt mondja magáról, hogy amit nektek mutatok Estiskolások az úgy van kész, és tessék elfogadni. Tehát az a fajta útkeresés, az a fajta megoldáskeresés mindenképp becsülendő és díjazandó, hogy a Feri ezt számunkra is, mint kulisszatitkot elénk tájra. Ha a képet önmagában, nem összehasonlítva az előzővel, próbálom elemezni, akkor azt mondom, hogy nagyon izgalmas az a fajta vetett árnyék, ami a falon megjelenik. Mindehhez képest nekem a maga tényszerűségével megjelenő valós forma most kevésbé erős, mint ami a háttérben felrajzolódik a falra. Számomra izgalmasabb az árnyékjáték. Tehát én, ha a Feri helyébe vagyok, akkor valószínűleg, hogy én inkább arra koncentrálok és az előtérben lévő valós formákból csak valami jelzésértékű metszetet adok. Most ez a két közlési sík nagyjából egyforma hangerővel szól. Olyan, mintha egy orgonán több regiszter egyforma erővel próbálnánk lenyomni. Nem vagyok meggyőzve, hogy ez így a végső megoldása ennek a csendéletnek. Tehát azt tudom mondani, hogy nekem ez a kép most azt mondtatja, hogy kérem a Ferit, hogy ez ismételje meg. Remélem, hogy ez az üvegforma még megvan, esetleg még nem dobta ki ezt a száraz mezei kompozíciót. Ha ez így van és van mód, akkor szeretném, ha a Feri játszana ezzel az árnyék és a valós viszonyával. Szeretném, hogyha megmutatná azt, hogy ebből mit tud kihozni, mert az látszik, hogy az ő kíváncsiságát is felkeltette, de ha engem érdekel ez az árnyékjáték, akkor én merjem ezt kimondani és merjem az is kimondani, hogy a csendélet nekem ott indul el. Szóval ismétlés. (hegyi)

Hozzászólások

ja oké, akkor félreértettem :)

Ágnes, nem tudom, hogy Te hogyan érted, de ha ez megnyugtat, nem az estiskolásokra gondoltam. Itt kapom ugyanis a leghasznosabb véleményeket.

hmmm...Feri... ezt most úgy kell érteni, ahogy értem? Mert akkor meg is sértődhetnék/nénk.

De, hát nem is akarnám kitenni, mindkettőt egy kiállításon. Azt hittem egyértelmű, hogy csak a másikat akarom megtartani.
A tanulság meg ... már-már kedvemet veszik képnézegető emberek, hogy mennyire nem tudnak képeket olvasni. Persze mondhatjuk, hogy nem jól fejezem ki magam, hogy nem fogalmazok érthetően, és keresgélhetem magamban a hibát, de a szomorú valóság inkább az, hogy a szappanoperákkal, és egyebekkel elsorvasztott agyú nézők nem értik a képolvasást, a fotográfiát kedvelő közönség, meg nagyon foghíjas, és sajnos nincs a toppon, az sincs aki segítene neki.

Feri,
a két kép kiüti egymást, mondjuk egy kiállításon nem élne meg a falon egymás társaságában. Tehát ezért írtam a bizonytalanságot, mert dönteni kell.

A tanulság lehet, inkább az, hogy a bonyolultabb mondandót precizebben kell fogalmazni.

Először is szeretném kijelenteni, hogy nem azért tettem föl ennek a képnek két verzióját, mert bizonytalan vagyok.
Próbáltam egy témát kétféleképpen elmondani. Az én értelmezésem szerint ez a kép egy hagyományos felfogásban készült, ahol a fő témának élesnek kell lennie, és az árnyéka által létre jön egyfajta ritmusjáték a képen, ami végett az asszociáció tovább vihető. /Ha úgy tetszik, itt van az előtérben a saját halálunk, a háttérben pedig mások emlékei rólunk/ Tehát a koncepcióm nem engedte, hogy magával az árnyékkal foglalkozzam. Pedig csináltam arról is csakhogy azt a 2 kockát öncélúnak éreztem, és töröltem. Talán azt meg sem kéne említenem, hogy nem véletlen a gömbforma, a hosszú merev kusza szárakhoz.
A másik képnél csak annyit akartam mondani, ami rajta is van, az elmúlást. Ott viszont olyan formát választottam a képnek, amit én kedvelek (kis vignettázás, életlenítés, stb) Szerintem az a forma "divatosabb" is mint ez. A tanulság számomra az, hogy nem szabad a mondanivalót túlbonyolítani, mert a kutya sem érti meg.
Köszönöm az értékelést, a hozzászólásokat.

Nekem nagyon tetszik, hogy gömbölyű vázát választottál, esztétikailag jól esik a szememnek.

Új hozzászólás