Vannak pillanatok, amiket az ember ott és akkor valamiért nagyon közel érez magához, érzi benne a fókuszáltságot és a pillanatot, aztán kicsivel később ki szokott derülni az igazság, hogy megáll-e a lábán a kép vagy sem. Én most innen ülve, mivel nem voltam ott, nem tudom, mi az, ami az impulzust adta neked, hogy ez inkább volt valami technikai kíváncsiság, mit tud a gép, vagy a momentumba feledkeztél bele, de nekem most valami hiányzik ahhoz, hogy ez a kép önállóan működjön. (hegyi)