Csendélet

Örülök, hogy újra látlak, ha macska formában is, és remélem újra fel tudjuk venni a szálakat és nekifogni a fotózásnak, feladatoknak. Nyilván a szőnyeg is hozza, hogy van ennek a képnek egy enyhe keleties behatása, azt nem tudom, hogy a helyszín mi lehet, érdekes ez az üveg szerkezet. Nem könnyű a macskafotózás, bár elsőre annak tűnik, hiszen ők aztán tényleg szeretnek elképesztő helyeken pihenni, és ebből a lazulásból mindent kihoznak, amit csak lehet. Irigylésre méltó tőlük ez, de azt tudni kell, hogy elég egy hangosabb nesz, és máris felpattannak, szóval óvatosan kell a fotósnak megtalálnia a jó pozíciót. Valójában nem sok mindent lehet azzal csinálni, hogy most épp a fekete az, aki bebújt az árnyékba, kevés a fény rajta, de a forma kábé megvan. És persze, vannak technikai kérdések is, erről régen is beszéltünk, hogy lehet érdemes lenne egy frissebb modellt találni a kamerák között, ami képes bánni a dinamikakülönbségekkel úgy, hogy közben a zaj se megy az égbe. A kompozíció érthető, az is, miért innen fotóztad, amivel előrébb lehet lépni, hogy egy ilyen téma esetén, ha ez egy visszatérő helyszín, hogy lehet azt megoldani, hogy úgy helyezkedj el, hogy azzal ne zavar el a macskákat. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

0
Értékelem!

Azt lehet még esetleg finomítani, hogy az ablak előtt te magad alakítasz ki valami olyan helyet, ami látványban is jó, valami egyszínű, a macskákkal alapvetően színben nem összevesző takaró, párna, ilyesmi, amit nem sajnálsz, és ami meg zavaró elem esetleg, azt valahogy amit lehet, azt elvinni onnan. Szóval hogy az összképben minél kevesebb legyen az esetlegesség, a hercegek és hercegnők mint egy színpadon szerepelhessenek. Nem könnyű, de jó játék. És persze, várom is, mit találsz. Meg tudod, voltak projektek, amikben futottunk, azokból is ha van kedved, egyet-egyet felcsíphetsz újra. Már aktívan vagyok itt, nem hagyom elúszni az elemzést. :)

0
Értékelem!

Köszi az értékelést. Az udvaromban járó kóbor macskákról szeretnék jobb képeket készíteni, de egyelőre nagyon kis ijedősek. Majd idővel talan kicsit hozzám szoknak és tudok majd szórakozni kompozícióval meg hasonlókkal. Most az megy, hogy egy ablakon át látom őket, onnan tudok fénykepezni, ha kimegyek elszaladnak. Szóval látom amit látok és megpróbálom a nap folyaman valahogy a legjobb helyzetet elkapni. Aztán ha egy kep nem lesz angyon borzasztó azt majd beküldöm, Olyan ez mint a csendelet fénykepezés, csak nem nyulhatok bele, meg kell várni türelemmel amíg összerakja magát valami olyan helyzetbe amivel tudok valamit kezdeni.

Új hozzászólás