Egyrészt szeretném megköszönni, hogy az oldalon dolgozók küldenek egymásnak anyagokat, üzeneteket, válaszmunkákat, ez nagyon örvendetes. Másrészről viszont, azon kívül, hogy ez egy üzenet Márknak, azon kívül, hogy a címében benne van, hogy csendélet, érdemes megemlíteni egy-két dolgot. Ez egy naplementés, demerungos felvétel, és pont emiatt egy vakus kép. De olyan szinten telelőve a vakuval, hogy ez a szerencsétlen olcsó vaku amit csak tud, rálő erre a paradicsomra és földecskére. Erre mondatnánk még, hogy érdekes az, ha a sötét házfal, ajtó, kovácsoltvas melletti rész formái, vagyis a háttér egységes lenne. De most a paradicsom elszáradt levelei és a többi tárgy, amit látunk, sokkolóan esetlen, és ennek az oka mindennek ellenére nem elsősorban a technikában keresendő, hogy csak egy vakuval dolgozik az alkotó, hanem hogy nincs eldöntve az üzenet, az ok, amiért a kép készült. Egyik bizonyíték például maga a műanyag cserép, aminek a szélén megcsillan a vaku, de az ívbe csonkol a fényképész, így a kürtkagyló is lecsípődik. Így nem marad más, mint az elszáradt levelek ritmusa, de az így nem elég erős, nincs letisztázva, zavarosak az ornamentikális jelzések. Volna összefüggés a háttér kovácsoltvas formáival, de így, félig kidolgozottan, egyrehányódva olyan, mintha egy bevásárlószatyor tartalmát kiöntenénk az asztalra. Ha a megrendezett csendéletekkel szembe akarunk menni, az nem fog sikerülni, ha a véletlent nem rendezzük meg, mert a véletlen csak ritkán jelenik meg esztétikájában, komponáltságában olyan formában, ami üzenetként működhet egy fotográfiánál, vagy egy filmnél. Ahhoz is tervezés szükséges, hogy a néző véletlent lásson. A szándék ettől még nem rossz, amivel a kép készült, de arra kérünk, pontosíts a fogalmazásnál. Erre most nem tudunk disznót adni. (szőke)
Márk...ja boccs gondolom nem érthető miért van neked címezve...ahogy most én se értem amit írtál.....szóval az éldeklő haldokló képed az apropó, mert hogy ott azt mondtad hogy majd értékelés után megírod miért úgy ami engem elgondolkottatott és magam is találtam pár egyébb értelmezési szempontot a képeden ami miatt érthetővé válhat számomra ott a kompozíció, ennek kapcsán kicsit elgondolkodtam a képi paradoxonokon mert úgye bár illik megtanulni egyértelmű kzléseket megfogalmazni a képeken attól még számtalan dolgot paradoxonokon keresztül is lehet látni ami ugye sokkal inkább elbizonytalanítja az értelmezőt mint szájbarág, ilyen pl a klasszikus koan: mutatkozz meg nekem mielőtt megszülettél volna vagy Weőres sora : ...alattam a főld felettem az ég, bennem a létra...
kint füstlgettem a gangon és mikor a paradicsomunkra tévedt a tekintetem a te képed jutott eszembe, kizárólag ezért kezdtem el a paradicsomot fotózni....nem vagyok elégedett vele de ebbe talán egy pici szorult abból amit csinálni akartam....nem írtam kísérő szveget mert arra gondoltam hogyha a címben szólítalak meg talán kiderül mennyire kapcsolódik az én létrám a tiédhez...boccs a kísérletért-vigyorog
Ne haragudj az érzéketlenségemért, vagy nem tudom minek nevezzem. De én egy földhözragadt tuskó vagyok, és semmi témát nem látok egy csendéletben.:S Meg lehet csinálni egy csendéletet úgy, hogy szép legyen, de úgy, hogy érdekes legyen (számomra), úgy nem biztos. Sajnos. Némi összefüggést a két kép között azért felfedeztem.