Mariann univerzuma egészen sajátos, különleges. André Kertész jut róla eszembe, akinek kevésbé ismert képei (amiket hamarosan a Demeter Galériában is bemutatunk) azok, amiket idős korában mikor már a lakást nem hagyta el, az ablakában található üveggömbökről, tárgyakról készített. Megfigyelni a környezetet, a saját környezetünket, megtalálni tárgyakat, azokat képbe hívni úgy, hogy közben kívülállóként is szemléljük az akár régóta ismert tárgyat, ez nagyon izgalmas út, és nem is kell érte messzire utazni. Nagyon kedvelem ezt a képet, mert eszköztelen, mert mer egyszerűen fogalmazni, egyszerű eszközökkel beszélni a gyászról, a fájdalomról, a magányról. Köszönöm. (hegyi)
értékelés: