Csendespihenő

A jordániai Ammán utcáit járva pillantottam meg ezt a három férfit, akik délelőtt pihengettek-szundítgattak a forgalmas főutcán.

Nyilván, amikor az ember nyaral, akkor azért alapvetően nem azzal a koncentráltsággal megy utcára, hogy akkor én itt most megfejtem Jordániát. Azonban az is fontos, hogy az adott helyzetből ki kell hozni, amit lehet, mert főleg külföldön nem könnyen ismételhető valami. András szövege, és pontos, ezért én is így szoktam mondani, el kell dönteni, mire megy ki a fuvar. Miért exponálsz. Ez meghatározza, hogy mit, mikor, honnan, hogyan. Itt az érdekes az, hogy ezek vajon mit csinálnak. Te viszont egy másik bolt elől bujkálva exponáltál. Így nem tudom, mit csinálnak, a háttér meg bekapcsol egy másik sztorit, a környezetet. Kérdés, érdekes-e az, hogy az emberek ehhez képest épp mit tesznek? Össze kell szedni a bátorságot, és vagy kimenni a járdáról, onnan lőni, kicsit skurcban, hogy látszódjon, mi a helyzet, vagy odamenni még közelebb és szűkre vett képben hozni le azt, hogy mi történik. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

0
Értékelem!

Bence, beszéljünk erről. Akkor is közelebb kell menni. Így most aprók az emberek, nem elég lényegesek. Pontosan tudod, mit akarsz látni és mutatni, ez jó és fontos, de akkor erre következetesen hallgatnod kell. A spontaneitás, az meg idő kérdése. Ha tudják, hogy fotózol, vagy látják, észlelik, lehet benne személyesség, és persze, a szemlélő maga is megváltoztatja a helyzetet, a mérőeszköz beleavatkozik a mérésbe úgymond, viszont ha van idő és türelem, akkor ez a hatás csökken, vagy akár el is múlik. vagy hoz más szitut, ami jó, vagy jobb is lehet akár.

0
Értékelem!

Köszönöm az értékeléseket! Több képnél is írtad (főleg, ahol emberek vannak), hogy másként kellett volna, vagy máshonnan fotózni őket – sokszor azonban nem nagyon volt lehetőségem erre (pl. a Brisznél). Ebben az esetben például az út túloldaláról nem tudtam, mert a parkoló autóktól nem látszottak, talán ha azok közül kaptam volna le őket (akkor viszont egyikük háttal lenne, és nem látszana a szundítás). De a kritikák jogosak, jóval tudatosabban kell majd fotóznom embereket, akár meg is „szólítva” őket – bár ezt nagyon nem szeretem, jobban bírom, ha spontánabbak, az viszont turista–helyi viszonylatban ritka, sajnos. De sokat tanultam a kritikákból, már megérte :)

Új hozzászólás