A cseresznye saját "termés".
Anita, ez egy fokkal már jobb kép, az üzenet része az erős. Örülök neki, hogy a cseresznyére kezdünk koncentrálni. Ugyanakkor attól, hogy ennyire közeli a gép elhelyezése, gondolom nagy látószögű objektívvel készítetted, ez torzítja a fejet. A többieknek mondom, aki még nem találkozott Anitával, hogy nincsen semmi baj, Anita teljesen normálisan néz ki a valóságban, tehát nem deformálódott a feje. A másik, amit fontosnak tartok elmondani az az, hogy ennyire oldalról készített képnél a visszafelé nézés, ez a kifordult szem, hát ez elég fura. Én értem, hogy ez a kis fülike a fontos. Valahogy ez szerintem megoldható lenne, akár úgy, hogy kézzel egy kicsit rásegítesz, és előrébb húzod. Merthogy egy biztos, most ez olyan riasztott madárka póz, ami nekem fura. Én ezt visszaadnám még mindig ismétlésre. (hegyi)
No, így már nem csak cseresznye, hanem visszavonhatatlanul Anita cseresznyéje lett. :) Nekem tetszik, a vagány visszanézés, hogy na, így gondoltad az ismétlést? Szerintem jobb lett mint az előző verzió, személyesebb, és párbeszédes. Az előző inkább tiszta dokumentalizmus volt, ebben viszont sallangmentesen megjelent az alkotó személye is. :)
Nekem tetszik, ahogy megmutatod itt magad a munkáddal, finom humorral,és érezhetően természetesen, még a tekintet is jól érthető a cseresznye miatt, hogy azt mutatod meg, de azért ott vagy Te is. És szerintem egy remek önportré lecke ez amúgy, érthető az évszakok is, de ez most Rólad jobban szól :)
Maga a pozitúra amit választottál, ez a félprofilos megoldás persze nagyon nehéz, azt hiszem.
Megtaláltam újra a fényképezőgépet, és jó úton haladok a magam újra rátalálására is :-)