Egy szóval: szűk. Attól, hogy ennyire levágtad a környezetet, ettől az egész mozgásnak az irányultsága nem világos. Honnan haladunk merre? Erre azért érdemes odafigyelni egy ilyen ötletnél. Másrészt pedig maga a szituáció rendben van, csak nem nagyon tudom, hogy ebből a nézőpontból volt-e ez a legjobban lefotózható. Most halad valamerre, de becsapós a dolog, mert olyan, mintha azt érezném, hogy ő, ahogy most leérkezik a földre, már neki is fog menni annak a falnak, miközben valószínű, hogy azért volt itt távolság elég. (hegyi)
értékelés:
Ha kicsit alacsonyabbról fotózod, akkor felfele talán lehetett volna egy kis teret hagyni neki, és akkor az jobban kiemeli az ugrás pillanatát és irányát. Így, hogy fent van szűkebbre vágva, mintha beverné a fejét a keretbe. Az alap jó lenne, a pillanat is megvan, tényleg csak a vágás zavar be egy picit. De megihletett a kép, hétvégén én is megpróbálok összehozni egy hasonlót.
Köszönöm az elemzést!
Itt a szűkre vágás tudatos volt. A deszkás mozdulatában próbáltam érdekes(ebb) pillanatot megörökíteni. Nem ez a világ legjobb pillanata, tudom, de azt gondoltam, hogy egyfajta mozgás. Tehát jó lehet a mozgás leckébe.
Ez most itt ebből a nézőpontból volt a legfotózhatóbb. A Hősök tere a helyszín, tele turistával, belógó szobor elemekkel. A haladásának iránya teljesen mindegy volt, a levegőben lévő pillanatot próbáltam megfogni.
Köszi! Én is ezt érzem. Valahogy nem az igazi a repülés visszaadására. Sok sikert a hétvégéhez! :)