diagonálismátrix

diagonálismátrix

Ez nekem kicsit sok így, és kellene az élesség. Az ötlet jó. De ha ebből mondjuk csak a bal felső részre koncentrálsz, arra a két levélre, akkor az lírai és mégis tárgyias is, szóval az nekem inkább működne, mert ez így most minden ellenére széteső kompozíció, nem tartja semmi belső kohézió egybe a tárgyakat. Még azt mondom, hogy akkor is működne, ha a két bal felső és az alatta lévő levél lenne egy dekomponált kép, az is jó lenne, akkor kevéssé lenne édes, mint ha csak a felső két levél marad, de mindenképp úgy érzem, hogy a kevesebb több lenne. Ami az élességet illeti, mivel igen kevés képelemmel dolgozol és a lényeg mégiscsak a levél, nem a rács, ezért oda kéne helyezni az élesség pontját, úgy, hogy ami most a középen lévő levél, az is éles legyen. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

6
Értékelem!

Helok!

Nagyon megtisztelőnek érzem hogy az Urak ennyit foglalkoztak vele(m), súlyát illetően jelentéktelensége ellenére!

Én is hasonlóképp értelmeztem Zoltán végkövetkeztetését vagy alternatív cím ötletét...

Ez a rács/háló téma, nagyon jó észrevetélek mindenkinél, de persze ugye mint tudjuk ennek is több oldala van azaz más irányból is megközelíthető..Mert ugye az óvás mint fogalom is ott van, vagy amit inkább szerettem volna a 'fenntartás'.. Inkább ez a "megkapaszkodás" dolog a célra vezetőbb mert fizikai jellegéből adódóan nem tudja elzárni csak a szél közelítette hozzá, ragasztotta a hálóba, rácsba; Azt nem tudhatjuk hogy kintről be vagy bentről ki.. én se tudom de ez nem is lényeges itt (nekem!). ..Barna-bús dícsőség mint az imént hallottam közvetve Adytól. :)
Személyes élménye az egésznek annyi hogy a munkaügyi központból ki és eljövet egy 30méteren belül találtam, nekem ez egy elzárásnál kicsit bonyolultabb tartalom, amit természetesen elfogadok hogy nincs benne mért is lenne! Szvsz lezárást nem csak vonalvezetéssel lehet megoldani egyértelműen hanem mondjuk képi elemek rendezésével, ami persze nem vonja maga után hogy ne lenne nyitott itt-ott, de nem is esik szét.. és ami a lényeg ez a perifériára kerülés a szélen létezés ilyesmi...
Van benne egyfajta hierarchikus értelmezés is (egyúttal egy létratényezővel) a részemről de nem akarom túlmiszti-fikálni, magyarázni! nincs is jelentősége (legalábbis más számára nem hiszem)

Nem azt mondom hogy egy tágabb vágattal, egyenlő széllezárásokkal ne lenne jobb, sőt valószínűleg harmonikusabb lenne de akkor már elvesztené azt a feszültséget, jelentését mint amit benne érzek legalbábis magamra és ~ban vonatkozólag.

Nyomatékosítani szeretném hogy nem azt állítom hgoy ez benne van és benne is kell éreznie másnak is hanem csak az érdekel és általában is, hogy amit én feltételezek az mennyire áll meg önmagában másban esetleg ez az inger (leegyszerűsítve így a leghelytállóbb talán) mihez vezet..
És ide kapcsolódik az is hogy engem egy a kép által feljövő sztori élmény emlék vagy valami tapasztalat által kerülhetünk közelebb a másikhoz akár magamhoz egy olyan rávilágítással amire nem is gondoltam; szerintem ettől lesz emberközeli az egész 'számononanizáláson' túlmenően. Persze nem is mondom hogy nem tévedek :)
TErmészetesen, ezzel egyidejűleg megértem Zsolt óvását ettől, mert eléggé balul is elsülhet a dolog (és pont ezért nem is irigykedem a feladatára), viszont ez leginkább egy kezdőnél (értsd a fotografálás (ez másra is vonatkozhat) útján friss, kezdeti lépéseket megtevő) - a szó nemes értelmében - lehet jobban befolyásoló tényező. Szóval illik legalábbis nekem fenntartással és tiszteletben tartással kezelni ezeket a dolgokat. Valahogy így látom fejfájás közepette.. :)

Köszönöm hogy beszélhettem/tünk erről, ezekről!

Minden jót!
d

3
Értékelem!

Tényleg, a szétesésről nem beszéltem, de arra is van gondolatom: nekem ezek a pontok itt mint skaláris mennyiségek jelentek meg azonnal (bizonyára a matematikai cím miatt is) a háló pedig koordináta rendszernek. Azaz fel sem merültek bennem más tér- illetve területélmények talán. Hamarabb látom ezt kottának, mint rajzlapnak - vagy az okok miatt inkább az említett koordinátarendszer egy tetszőleges pontjának... ezért is fogalmazhatódott meg nekem a föl-le viszony, és nem az előre-hátra (a térben, az csak halovány emlék nekem, ahogy a képen is felsejlik alul).
Azaz nekem nem esik szét, hanem éppen egy tényszerű állapot közöl:))

Nekem továbbra is tetszik, mert kifejezetten megszólított. Sőt, amikor megláttam, az jutott az eszembe, hogy a fenébe, basszus milyen egyszerűen milyen jó... És hogy én miért nem veszem ezeket észre sosem? Azóta megláttam, hogy a konyhánkkal szemben a rózsarácson is ücsörögnek így levelek... És nincsenek bezárva, csak kapaszkodnak, vagy dumálnak... Elvannak együtt a téridő hálóján.(Megkaptam a fejpityentést: István! Stop! Most!) :)))

4
Értékelem!

A szétesést nekem az jelenthetné, hogy a levelek a szélén vannak, jóval kijjebb, mint a harmadolópontok, középen üresség van. Talán a méretük sem az igazi, mert inkább hatnak pontszerűnek, nem igazán lényeg a levelek alakja vagy részletei.

Közelebb menve, kisebb rács-átfogással, levél méretet szereplő méretre hozva, esetleg egy levelet leejtve és azt elmosódva elkapni, tán valamilyen szereplők lehettek vóna egy kétdimenziós mátrixban.

/utólagos okoskodás/

0
Értékelem!

:)) Én úgy olvastam, hogy Zoltán a saját fejtegetésére írta, hogy az már giccses lenne? egy költői kérdés volt szerintem ott :))

A rács amúgy persze, elzár, de a háló is egy rácsszerkezet. És itt is éppen hogy fennakadt valami, nem sodródot el. Nem elzárt, hanem megkapaszkodott a ((((zöld)))) rácsban a barna levél... Nekem... Ezt azonnal lehet látni. És ez biztosan nem giccs.

Az én plussz megszemélyesítéses sztorim azonban ezen evidenciákon is túlmutat. És csak játék, mert játszani jó.
(Mintha igazolásként lennék felhasználva a témában, és csak ezért jelentkezem itt megint - elnézést, ha félreértettem volna!)

De nem akartam elmondani, mert arról volt szó, hogy ne beszéljünk olyasmiről a fotók esetén, ami egyértelműen nincs benne. És meg tudom ítélni, hogy egyértelműen nincs benne az én plussz sztorim (kvázi talán nem vagyok őrült :).

Viccet félretéve: nem akartam kifejteni a magam ötletét most, mert nem tudom megítélni még, hogy mikor teszek jót ezzel, mikor rosszat a szerzőnek. Dávidot ugyan úgy látom sosem zavarta ha elmélkedem a fotói alatt, ha játszottam azokkal, de Zsolt éppen egy ilyen alkalommal jegyezte meg, hogy nem szerencsés ez, és érthető érveket is sorolt. Persze nem akarom én sem, hogy a szövegeléseim színezzenek ki egy fotót, főleg ha nincs szükség rá. Talán jó lenne a képekhez egy személyes üzenet attribútum is, amit csak a bejegyző és az alkotó láthat bejegyzést - esetleg az adminisztrátor, és így nem lesz mások gondolatára hatással a játékos megközelítés...

Konkrétan a kép kapcsán meg az én plussz sztorim amúgy az volt, hogy fennt vannak a páros levelek, lentebbiek meg felfele igyekeznek, azaz ott fognak középen találkozni emezek :))) (Nincs benne, csak bennem van!)

Üdv. István

2
Értékelem!

Kedves Bojtár Tamás!
Köszönöm szépen a magyarázó kiegészítést, örülök hogy nem maradtam függőben, sajna abból az egy mondatból nem tudtam hogy a szétesés mire vonatkozik - technikai jellegű vagy kompozícióban labilis esetleg tartalmilag nem áll össze.. most már érthetőbb. A leveleket nem személyesítettem meg, azaz ez egyértelműen (szvsz!) nem látszik rajta, a börtönös hasonlat látszóleg ösztönszinten kapcsolható, bár szerintem irreleváns már csak helyzetükből adódóan de szerencsére ebben nincs tapasztalatom! Ami egyszerű az lenne giccs? Én nem tudom ilyen redukáltan nézni, mert akkor nem lenne minimál, szerintem. Azt hiszem nem érzem át teljesen jelen megjelölést, illetve a cérna határokat ha van, de majd alakul(ok)!
Örvendtem hogy idejével megtisztelt kedves Tamás!

üdv
Dávid

3
Értékelem!

Helló Dávid! Megpróbálom részletesebben elmondani, aztán vagy sikerül, vagy nem.

A giccs beütés az egyszerűbb, azt az előttem hozzászólok igazolják. (Megszemélyesített levelek, börtön.) Persze, nem a naplemente-patakpart-őzike típusú giccs, hanem a jaj de egyszerű vagyok típus.

A szétesés már bonyolultabb. A kép teljes mértékben két dimenziós. A rács minden torzulástól mentes, a képszélek vágása is teljesen szabályos és szimmetrikus. Sem a rács előtt, se mögötte nem érzek teret. És számomra, ez a túl szabályosság, ez a síkban elhelyezkedő vonalstruktúra üressé válik és nem összefogja kép terét (síkját), hanem éppen ellenkezőleg, kifuttatja minden oldalra. A levelek pedig, nem elég erőteljes motívumok ahhoz, hogy értelmet adjanak ennek a négyzethálónak. Nem biztos, hogy a szétesés a megfelelő szó, de jobb most sem jut eszembe.

Üdv.: BT

7
Értékelem!

Kedves Zoltán!
A matek a külső hasonlóságokból adta ezt egyből, de hát tudod úgy is.. a rács fogalom meg elemek, na meg mert az évszakok is periodikusan ismétlődnek, mint pölö akár a korrelációs vizsgálatok de van ennél jobb példa is :)
A címed tetszik nekem speciál, de kicsit szirupos annyira nem esne jól ehez a témához.. Van egy döglött virág portrém aminek a címe elmúlás szírmai vagy romlás virágai ahoz még elfértnek érzem de valami disszonancia van bennem ezekkel együtt is.
Köszi a gondolatokat!

Kedves Tamás!
giccses.. na ez biztos nem jutott eszembe, de ha arra érted hogy erősek a színek, nos lehet hogy vissza kellett volna vennem, köszi! (amit magyarázat képen tudnék hozzá tenni hogy egy ilyen túlhúzott napom volt túl szaturált de nem a jó értelmében, azt hiszem ezért maradtam ennél az élénkségnél, ami nem biztos hgoy jó döntés volt!)
Szét esést nem tudom értelmezni, hogy eshet ne szét ez egy masszív rács! :D
viccen kívül nem tudom mire gondolsz.. segítséget szívesen fogadom!

üdv
d

4
Értékelem!

Dávid, nekem ez szétesik, sőt, talán még egy kicsit giccses is.

6
Értékelem!

Tetszős, hangulatos. Magányosság, ősz, ott van rajta, bár a rács nem annyira évszak-közeli nekem, legalább olyan erősen behozza a városi/emberi környezetet/megszemélyesítést, mint az "évszakokat". A jobb felsők kivételével elég gyorsan meg tudtam személyesíteni a leveleket én is, mert a száruk kéznek/lábnak illik szerintem. Matekos fogalom, főleg évszakos képnél eszembe nem jutna, inkább ilyen (kapásból): az elmúlás börtönében... (vagy ez már giccs?) :)

0
Értékelem!

Szia István!
[Ha jól emlékszem nem írtad... (Attól függetlenül hogy örülök neki!) De ez nem is fontos, mielőtt véletlenül megbántódnál, ezt úgy értem hogy nekem sokkal többet jelentek, fontosabbak a gondolataid, sztorijaid, stb.. és ez független attól hogy ez milyen előjelű, tetszik e vagy sem..]

Na pölö ezért se szeretek címet adni, mert erős támadási felület :)) Van elég baja a képeknek így is.. :D
Szóval persze ez nem az de nem akar az lenni, jó az elvonatkoztatás, de ezt úgy is tudod! A matekhoz való viszonyom eléggé hektikus de ugyanakkor egyenes arányos. Általánosban dícséretes voltam aztán a intézményi fokozatokon haladva ez csökkent folyamatosan, és már régen is tanultam ezt. A lényeg hogy kekeckedj máskor is, különben nem fejlődök és a te felelőséged is lesz :P

Jó hogy megszemélyesítetted! Én is.. de csak magamban, ez egy 'kényelmetlen' nap volt nekem amikor ez készült azaz közben, ill utána.

Köszi!
üdv
d

3
Értékelem!

Nem tudom, mondtam-e már, hogy nagyon tetszenek a fotóid? Azért is, mert filozófikusak. Vagy éppen matematikusak :) Egynémely rétegeiken. ÉS mellette másról is beszélnek nekem minduntalan :) Elvisznek. Jó nézni őket.
De nézzük a gyakorlatot! Ha kekec lennék, azt mondanám, ez nem diagonális mátrix, mert ez plána nem négyzetes mátrix... :))) Ahhoz, hogy diag legyen, a fantáziámat kell használni (de úgy teljesen diagonális...)

(A számomra lényegesről csak annyit, hogy én a leveleket megszemélyesítettem magamnak :)

Üdv. István

Új hozzászólás