Hát, ami az ecsetet illeti, szépen van ábrázolva, a nyele is, a króm is, bár a króm lebuktatja azt, hogy nem takarítottad le rendesen, mert ott látok én azért ujjlenyomatot, de ha műteremben tárgyat fotózunk, az egyik legfontosabb, és legidőtrablóbb dolog, hogy az oda nem illő ügyeket az ember eltakarítsa, ugyanez igaz arra a kis szőrszálra, ami kiáll. Ugyanakkor az a hamutartó, vagy nem tudom micsoda a háttérben, hát, ezt nem tudom értelmezni, hogy ez mi. Valószínűsítem, mert hát, mi másért került volna oda, hogy ez hozzá tartozik ehhez az ecsethez, tehát ez valami smink eszköz lehet, de ebből nem derül ki. Márpedig az, hogy egy ufó lebeg itt felettünk, ez így most nem olyan nagyon erős. Örülök annak, hogy foglalkozol ezzel, és remélem, hogy nem veszi el az a kedved, hogy én azt mondom, hogy tessék ismételni, értelmezhetővé tenni a dolgokat. A reklám, az alkalmazott fotográfia ilyen módon nem hagy kétséget, nem hagyhat kétséget, mert minden, ami az üzenet fókuszából kikerül, az tulajdonképpen elfecsérelt energia lesz, és a néző nem fog tudni vele azonosulni. Várom, hogy folytasd ezt az irányt. Ezt pedig most visszaadom ismétlésre. (hegyi)