Nagy nehezen elkészültem a harmadik leckével...
Nagyon szeretem ezt a képet. Írja itt a Tünde, hogy nagy nehezen készült el a 3. leckével. Véleményem szerint, ha sokat is küzdött vele érdemes volt, mert nagyon sok minden ott van belőle, a lényéből, a jelenségéből. Jó a kiválasztás evvel az ajtó hátérrel és jó ez a jobboldalról érkező fény, ahova tekint az arc. Mindez a gesztus, a kontraposztból elmozdított támaszkodó, zárt, de mégiscsak várakozó mozdulat felénk, amelyből, ha ez egy mozgókép lenne, a következő pillanatban nyilván egy pillanatra a Tünde ránk nézne. Ez egy abszolút filmes és abszolút költői megfogalmazás, amelyben szinte minden patikamérleg pontossággal el van helyezve. Csak egy példát erre, hogy mennyire részlet gazdag a története a képnek. A női lábak, lábujjak, ahogyan szinte a 60-as években bármikor használható lenne ez a kép a pici kis fehérpöttyös ruhában, a haj formájában, minden hozza a 60-as, 70-es éveket. És akkor ott van egy lázadó, egy kihívó, egy érzelemmel teli meztelen láb, amelyek ugyan összeszorítódnak, de a hideg csempéken ott áll valaki, ahol még minden szépen és pontosan van megszerkesztve ezen a képen, furcsamód mintha kiugrott volna egy szobából, ott van mezítlábasan. Ezt azért szerettem volna ezt egy kicsit zavarosabban hozzáfűzni, mert ha a házi feladatot nézzük, a házi feladat üzenetét, pontosan az a jó, hogy a maga nyelvén a Tünde mindenről mesél, ami hozzá tartozik, vagy róla tudható az ő határain belül, amit megenged nekünk. És ez a kép ilyen értelemben nagyon jól van megfogalmazva. Ez nekünk egy háromdisznós kép. (szőke)
értékelés:
Mintha ez a kép egy személyiség vonásait, azok arányait mutatná. A pöttyös ruha nekem egyértelműen vidámság, életöröm, huncutság, a jampi lányok hordanak ilyet. Igaz ők pörgőset, habos-babosat. Ez azonban inkább egy tubusruha, egyenes, szűk vonalvezetéssel, igaz nőies dekoltázzsal. No meg valóban ott van az, hogy cipő (mondjuk olyan 60-as 70-es évek beli, ami most amúgy is divat) már nincs a ruhához.. És akkor ott vannak a mértani formák, az összekulcsolt kezek, a dacos, sértődött, talán haragos arc és a fekete-fehér. A lábak tartását én egy kicsit azért szintén nőiesnek érzem, sőt talán egy kicsit figyelemfelkeltőnek, mikor lányok összeállnak csinosban fotózkodni, akkor csinálnak ilyet. És ez is inkább szűkebb szoknyához dukál.. Szóval szerintem a Tünde egy komoly nő, szereti a rendet az életében. Van benne huncutság, de több a komolyság. Ilyennek képzelem őt.. Egy másik megérzés: Látod, én mindent beleadtam, még ki is csinosítottam magam, te meg megint csalódást okoztál. Menj csak, jobb is hogy elmentél! Figyelem az ablakból, ahogy távolodsz. A cipőt már le is vettem, így kényelmesebb. Mégis hiányzol..