Medusa

Medusa

Tényleg érdekes az a hajszerkezet, ami Tünde fején most önálló életre kelt, és jó az is, hogy a rövid expozíció kimerevítette a pillanatot - London, és a frizurám még mindig tart (bocs, nem tudtam kihagyni) - bevallom volt bennem mindig némi irigység azokkal, akik viszonylag egyenes szálú hosszú hajjal rendelkeztek, mert külön szertartási rendje tud lenni a haj babrálásának, a hajászatnak... na de a képre visszatérve jó portré ez, még akkor is, ha a háttér lehetne nyugalmasabb picivel, vagy ha tágabb lenne a képkivágás, hogy értelmezhessük jobban a hátteret, mert így most a néző meg akarja fejteni, mi zajlik a háttérben, de nincs hozzá elég kapaszkodója, így nem tud dönteni, hogy keresgéljen ott is, vagy az csak a szükség hozta formabontás. A sál a nyakban, a katonaira hajazó kabátka, minden erősít és támogatja azt, hogy a nagy hajmedúza alatt igenis vegyem észre a fürkésző szemet. Van ebben némi érzelmi plusz is, hiszen az ember szívesen odamenne és kisimítaná a másik szeméből a hajat a lánynak, és beszélne hozzá, és figyelne a szemébe nézve... szóval jó a meseiség is. Egy picit ennek ellentmond a száj, mert nem eldönthető, hogy mosolyogni fog vagy szigorú lesz velem, szóval ha valami visszatart a hajsimító mozdulattól, az a száj. Köszönöm, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:    

Belépő

Belépő

Örömmel üdvözlöm Tündét a körünkben újra, és örömmel látom azt, hogy egy másik irányt kezd el fölfedezni. Remélem, hogy ez nem csak egy fellángolás, hogy bejött az utcáról, és mindjárt valami olyan kompozíciót mutat, ami nagyon érdekes. A fény és az árnyék játéka, a lehúzott redőny és a nyitott ajtó, a sejtelmes női alak, aki jön a szobába, miközben az egész olyan, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ő teljesen be akar ide jönni, mintha ez a bizonytalanság benne is meglenne, de azért győzni látszik a kíváncsiság. Szóval ez egy jó helyzet, és egy jó jellemzése az első leckének. (hegyi)
értékelés: