Tamás, ühüm, sok a zöld?

A látszótér borsótermése jövőre igen gazdag lesz.

Gábor, igazából ilyen vagyok, nézelődő típus. Jobban szeretek háttérben maradni. Ezt apámtól örököltem. Vannak azért vad megnyilvánulásaim, amikor tréfásan beszólok a képeitekhez. Talán valakinek neveletlennek tűnök. Ezt viszont anyámtól örököltem. Időnként vissza kell fognom magam. Így van ez.
A leckemegoldásokat nézegetem, olvasom az értékeléseket. Most zűrzavar van a fejemben, annyi mindent látok. Ebben a sokaságban meg kell találnom a saját arcomat, hangomat, kifejezési formámat. Nem vagyok egy eredeti figura, a képeim iskolásnak tűnhetnek, talán idővel ez is változik.

"jó és érthető fotók". Ez a kulcsszó. A Látszótér értelme, ha van neki, az, hogy odafigyelő, adott esetben akár értő visszajelzést kaphatsz arról, hogy a nézőid mit látnak a képen. Az tök jó, hogy te most a kompozícióra figyelsz és Zsolt nem mondta az, hogy a kompozíció el van szúrva, az azt jelenti, hogy amire figyeltél, jól sikerült. Lehet tovább lépni. Amit Zsolt összeírt erről a képről, azt én úgy fordítanám le, hogy a kép szerkesztésileg, technikailag rendben van (legalábbis első osztályos szinten elemezve, saját magadhoz mérve), ugyanakkor ő úgy érzi, hogy a gesztusban, összhatásban van valmi mesterkélt, mintha nem akarnád kiadni magad. Nézd meg, mi volt Eszter első reakciója: "Felénk és szemérmes bemutatkozás." Ugyanaz a téma. Ez lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Lehet, hogy szándékos, lehet, hogy tudatalatti, lehet, hogy a fotózás eszközeinek hibás használata. Amit ebből tanulhatsz, az mindössze annyi, hogy ez a kép, ezzel az elfordulással, zsebretett kezű tóbanézéssel egy odafigyelő néződben (konkrétan Zsoltban) ezt a hatást kelti. Ez a hatás nem kimondottan pozitív, ha nem ez volt a célod, akkor valami a beállás, a téma körül hibádzik. Csócsálgasd, okulj. Gondold ki milyen hatást akarsz kelteni, nézd meg mások leckemegoldásait, nézd meg van-e amelyik olyasmi hatást vált ki belőled, figyeld meg, milyen eszközökkel éri el, csinálj új képet.

Zsolt, követek egy utat, szeretnék jó és érthető fotókat készíteni, megmutatni, hogy látom a világot. Ez egy külön nyelvezet, ezt nálatok tanulom meg. A tanulás hosszú folyamat, küzdelmes, nehéz, mint a hegymászás. Nem sétagalopp. Figyelek, próbálkozom.

Éva, vannak leckék, arra készülnek képek, arra készülnek elemzések és értékelés, amire jó, ha kap az ember akár szóban, akár képben (vagy mindkettőben) reakciót. Azért írtam, amit írtam, mert úgy veszem észre, hogy nem arra reagálsz, amit olvashatsz, hanem valami másról beszélsz, ami nem volt kérdés. Probléma nincs, csak jeleztem, hogy ha rendre mást mondasz el, mint ami a kérdés, akkor elbeszélünk egymás mellett. Én leírtam, mit mond a képed, amit küldtél. Erre te leírtál valami egész mást válasznak, amiben miértek nem voltak, csak utalás arra, hogy te most a kompozícióra figyelsz (nem is volt szó a kompozícióról), és visszakérdeztél, miért kéne tótágast állnod - nem mondtam olyat, hogy bármi nyakatekert dolgot kéne csinálnod, sőt, egyáltalán nem mondtam, hogy mit kéne csinálni, csak elmondtam, mit látok. Majd a kulcsmondat: "Magamról képet, nyilvánosan olyat teszek fel, ami nekem is tetszik."

Kedves Éva, mondtam-e valaha olyat, hogy olyan képet csinálj, ami neked nem tetszik? Mire akar akkor utalni ez a mondatod? Olyan képet csinálok, ami tetszik. Azt csinálok, amit akarok. Hát jó, ha tudod, mit akarsz és azt meg is tudod valósítani és a nézőnek is az jön le, amit mutatni akarsz, akkor semmi kérdés nincs, akkor szuper - csak a gyakorlat azt mutatja, hogy egyelőre erős különbség van aközött, amit gondolsz, hogy mutatsz és amit gondolsz, hogy jelent, amit mutatsz, és aközött, amit visszajelzésként kapsz, hogy mit tud dekódolni a néződ. Ha nem arra reagálsz, amit elemzésben, kommentben kapsz - főleg, ha azok egy irányba mutatnak - akkor gondolom érted, hogy felmerül a kérdés, hogy akarsz-e egyáltalán bármi utat követni, vagy mégy a magad feje után?

Zsolt, akkor én most valamit nem értek, vagy félreértek. Ez az elemzés jelent valami mást is? Válaszoltam rendesen, mire figyeltem a szerkesztéskor. Elemezted a képet, nem találtad megfelelőnek, küldeni fogok egy másikat. Mi ebben a probléma? A múltkor meg az volt a baj, hogy válaszoltam.

Éva, úgy elég nehéz dolgozni, hogy rendre nem arra adsz választ, ami az elemzésben felmerül, hanem a magadét mondod. Ha neked a visszajelzésre, elemzésre nincs szükséged, akkor mi az én szerepem ebben a játékban?

Zsolt, Éva van, de most görcsösen, jól szerkesztett képeket akar alkotni. A hármas beosztásra figyeltem, hogy a sötét tömeget oldja a víz csillogó felülete, a szökőkút. Ez egy tanuló kép, nem tudom, miért kellene nekem tótágast állni, hogy izgalmas legyen? Magamról képet, nyilvánosan olyat teszek fel, ami nekem is tetszik. (A család lecke megvan,gyermekkor is, az remélem izgalmas lesz):)D
Dolgozom tovább. Egyszer csak sikerül egy egész alakos kép rólam. :)D

Eszter, elárulom, szolidnak indult, de miután feltöltöttem a képet, megláttam a bakit. Ezután már egyáltalán nem szolid, inkább kacagásra ingerlő. Most már így marad, hadd nevessen más is. Nyáron valószínű megismétlem. Baki nélkül. :)DD

Felénk és szemérmes bemutatkozás. Megbújsz a kép sarkában és onnan szemléled a tavon úszó kacsát, a víz fodrait. Jó, csak a színeket hiányolom, nélkülük szomorkás is a kép.