Elestem

Elestem

Kicsúszott a lábam alól a talaj.

Nagyon érdekes az a mesemód, ahogy Éva a történeteit elénk tárja. Valószínű, hogy ez egy visszaemlékezés egy valós, akár baleset, akár átvitt értelmű ügyre, és ez a gesztus itt jól is tud működni. Azt hadd tegyem hozzá, hogy most egy kicsit a formák kicsúsznak a képkeretből. Ha groteszket akarunk mutatni, márpedig ez a groteszk kategóriája, akkor egy kicsit feszesebbnek kell lenni, ugyanakkor pontosnak kell lennie annak, hogy mit hova tettünk, és mit hagyunk meg. Az, hogy a banánhéjból kicsúsztunk, az nem annyira jó. Mindezzel együtt én ezt egy 3 csillagos leckemegoldásnak gondolom, mert értem és érzem az üzenet irányát, és ez szerintem a nézőknek is egyértelmű. Ha téged érdekel ez a fajta, úgymond beállított valóság, akkor ezzel elég sok történetet el lehetne mesélni. Várnám a folytatást! (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

Szia!
Kézből készítettem, nem állványról.
Na, a banánhéj megszemélyesítése fel sem merült bennem:) De ahogy írod, igaz, tényleg hogyan mintha megsimogatna, vagy megkérdené, hogy jól vagyok-e.
Szándékom szerint én csúsztam el rajta :)

Három csillagos ötlet. Kézből fényképezted vagy állványról?
Érdekes és nagyonjó,hogy nem határozod meg ki csúszott elkin, te a banánhéjon vagy a banánhéj rajtad.
Olyan ez a bananánhéj mint ahogy a macskám szokott mellettem aludni, az egyik mancsát hozzám nyomja közben. Olyan mint aki már az életbe fel se akar kelni onnan csak el ne menj mellőle. Ámbár ha meg a másik oldalt veszem a tetejének, akkor olyan mintha megérintene, hogy jól vagy? nincs semmi bajod? Antropomorphizáltam a banánhéjadat.

Új hozzászólás