élete a zene

Indiai zenés esten jártam Budapesten, tetszett a zene és az előadó is. Olyan festői volt az egész.

Nagyon szép ez a kép. Nagyon festői fényekkel, nagyon plasztikusan ábrázol. Egészen fantasztikus. Tessék megnézni azt a fekete, talán brokát inget, tessék megnézni az arcot, hogy mennyire plasztikus, mennyire térbeli, a fények, ahogy megcsillannak a bőrön, hogy mennyire adják a bőrnek a struktúráját, a hatását, a fejfedő, a háttér, a dob. Azt kell mondjam, hogy tökéletesen rendben lévő portrét kapunk, és az az átéltség, ami az arcon látszik azzal, hogy egy picit hosszabb expozíciót használ Mariann, és a ritmust ütő két kéz bemozdul, ezzel az egésznek megvan a dinamikája is. Ami nekem még ráadásul pozitív az, hogy egy pici humort visz bele: a zokni. Minden maximális hőfokon van, benne vagyunk a ritmusban, benne vagyunk abban a transzállapotban, amit ez a dobos létrehozott, és közben a zokni kikacsint ebből a történetből. Nagyon örülök ennek a képnek. Mariann, ilyen portrékat kell csinálni, ennyire oda kell tudni figyelni. Nagyon jónak tartom ezt a képet. (hegyi)
értékelés:    

Hozzászólások

32
Értékelem!

Rabih Abou-Khalil című adásomhoz ezt a képet választottam illusztrációnak

44
Értékelem!

Ez a kép mostanában mindig eszembe jut a bollywoodos óráimon, és mindig jókedvvel gondolok rá. Nekem nagyon tetszik.

35
Értékelem!

Hehe. A zokni nekem is feltűnt, csak nem mertem szólni :)

32
Értékelem!

köszönöm Gabi, és köszönöm Zsolt. Zsolt, idáig Te voltál az egyetlen, akinek feltűnt a zokni :D :D

35
Értékelem!

Új hozzászólás