Tulajdonképpen ez egy aranyos kép, de megmondom, hogy mi a bajom vele. A gyereknek akkora feje van, hogy az valami őrület, és ez engem mindig egy kicsit riaszt, akárhányszor ránézek. Ez köszönhető annak is, hogy fél oldalra van fordítva a teste, annak is, hogy torzít az objektív, amit megválasztottál hozzá, és annak is, hogy honnan fotóztad. Ez nekem most egy fura, groteszk üggyé vált. Talán, ha kevésbé lenne szűkre vágva - megint azt mondom, hogy a környezettel kellene valamit kezdeni -, akkor egy kicsit szerethetőbb lenne. Főképp a baloldalnál vágtunk bele nagyon az oldalába a képnek. Az a helyzet, hogy rá lehet erősíteni ezekre az egyébként is meglévő méretkülönbségekre, hiszen minden gyereknek nagy a feje egy kicsit, mert a fej kevésbé hajlamos a méretnövekedésre, mint a test többi részei, tehát bizonyos életkorig ez eléggé jellemző. Ugyanakkor erre tessék akkor valósan ráerősíteni, az objektívet még inkább a nagy látószög felé elvinni, és akkor a nézőpontot is lehet egy kicsit felülről hozni, ő meg biztosan meg fogja csinálni ezt a gesztust neked újra, ha kéred. Ha pedig ezt az egészet az ellentétek akarnák elvinni, hogy ő itt ül teljesen illedelmesen, és közben vág egy ilyen grimaszt, akkor ehhez a grimaszhoz képest a test kevés, hogy az illedelmességet erősen tudja hordozni, ahhoz már túlságosan levágtad. Hát, nem tudom, nekem ez így most 1 csillag, és nem azért 1 csillag, mert rossz lenne, mert a világítás is rendben van, plasztikus, térbe van helyezve, szóval minden rendben lenne, itt az arányok azok, amik nekem igen erősen dolgoznak. (hegyi)
értékelés: