elmosódott fák

elmosódott fák

Az a dinamikai játék, ami létrejön azáltal, hogy ezek a fák így megdőlve szerepelnek, nyilvánvaló, ez tükröződés lehet valamilyen vízfelszínen, vagy valami hasonló visszaverő felületen. Mindezzel együtt, erre átlósan jönnek azok a hullámok, amik ezen a vízfelületen létrejöttek, tehát az egész egy nagyon jó ritmust hoz létre. Ennek a ritmusnak ellentmond a kép középső kétharmadánál elinduló másik két fa formája. Ezt a nagyon határozott kiáltásként létrejövő ritmust megtöri ez a két másik fa. Ez rendben van, el tudom fogadni, de az kérdés, hogy ez most mit is szeretne nekünk mondani, hogy ezt a drámát visszahúzza. Egyetlen egy dologgal nem tudok egyetérteni: a kép alsó részén a kép határának a meghúzása. Annyira vékonynak sikerült ez a part, annyira vékony ez a kapcsolódás, hogy nekem ez most olyan, mint egy elsüllyedő világ, de inkább kompozíciós hiba. Ha a tömegeket nézzük, a kép fölső fele több mint 50 százalékában ez a lírai utalás van jelen, aztán a másik 45 százalékban maguk a konkrét formák, a fáknak a vonalával, és aztán 1-2 százalék marad arra, hogy ez az egész megálljon a lábán. Ha már ezt hozom, akkor oké, kevesebbet adjak föntről, és vágjam le ezt az egész talapzatot, akkor az ember elkezdhet azon gondolkodni, hogy mi lesz. Szóval ez egy jó ritmus lenne, rajzos tónusokat kapunk, de mégis nekem ettől ez nem egy határozott döntés, nem érzem az indokát ennek a vágásnak. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Hát, mindenesetre majd figyelem a lehetőségeket, de itt tényleg nem volt igazából több alapnak való partrész.

Igen ritkán fordul elő, hogy más képére hivatkoznék, de most nézd ezt el nekem, mert a lényeg nem abban van, hogy más jobb-e, hanem hogy mi az, amit itt hiányolok. Bara készített egy képet talán a műjégpálya üres medencéjében, ami tükröződés és ott van kötés a valósághoz. Ez hiányzik nekem innen. Nem tudom, Tillai Ernőt ismered-e, érdemes megnézni, ő mechanikusan hozott létre olyan effektet (üveglap, talán valami zselés anyaggal kenve, meg katedrál üveg), hogy a végeredmény egy festői képi módszer lett. Ott a feszes kompozíciók és a színek adják meg azt pluszban, ami miatt a trükk úgymond elfogadható. Itt mivel egyszerűsítettél azzal, hogy monokróm képet adsz, ez már eleve transzpozíció, és ha nem köthető semmi valóshoz a helyzet, akkor elveszik a néző orientációja is. Legalábbis szerintem.

Köszönöm az elemzést!
Igen, egy folyó vízfelszínén való tükröződés szerepel a képen.

Szerintem...

1. Az a két más formájú fa, abból is a jobb oldali főleg szerintem a kép egyik legfontosabb pontja, az ő "lombjából indul ki" az a felhőstruktúra, ami ellenpontozza a többi, egyenes fa vonalait. Nekem körbevezeti a szemem ezeken a struktúrákon, ha nem lennének ott, nekem hiányoznának.

2. Nem is volt igazán lehetőség nagyobb "alapot" adni a képnek, mert kb. ennyi volt jelen a valóságban is. Ha többet hagyok meg (bár tényleg nem volt nagyon mit), akkor már elviszi a képet egy egészen más irányba az, hogy az már a konkrét part, nem tükröződés.

3. Pedig ezt ott és akkor döntöttem el ilyenre. Persze most utólag nézve talán lehetne tényleg vágni fentről kb. addig, amíg a jobb oldali fa lombjából "kijövő" felhőcsík tart és megszakad...

4. Ugyanakkor meg így jön ki az a háromszög, ami szintén fontos szerintem a képen: a felhőstruktúra rajzolta háromszög.

Köszönöm!
Gergő: valóban nemigen volt több, meg nekem nem is kellett, hogy több legyen.

Én az utóbbi években csak szemlélődtem. Gime, Te óriási léptekkel haladsz előre. Nagyon jól sikerült ez a képed (is). Gratula!

Ez tenyleg szep tukrozodeses.
Kar, h nincs neki egy kis alja alul balansznak, de gondolom fizikai akadalyai voltak a dolognak...

Tetszik, érdekes lett.:)

Új hozzászólás