Az üvegajtóról reflektált fény polarizált, a polárszűrő tehát elvileg meg kell oldja a problémát.
Direkt nem olvastam el a hozzászólásokat, szó ne érje a ház elejét, hogy valami is befolyásolt volna. Ebben a képben szerintem van jó, és van rossz is, szóval már most előre bocsátanám a két csillagot, és mindjárt el is magyarázom, hogy számomra miért nem tökéletes ez a kép. Az ötlet maga tetszik, jó ez a vászon, meg talán üveg, én nem tudom mire nyomta fel magát Zsolt. Ami viszont valahogy nem tetszik, az az anyag esése, vagy nem elég gyűrött, vagy egyszerűen olyan, mintha a Zsolt nem tudta volna eldönteni, hogy gyűrött kell neki, vagy vasalt, szóval ez a létrehozott textúra szerintem nem a legjobb, viszont a has-rész nagyon ügyes. Ott, a hasnál, Demetert látjuk? Mert akkor a kép kinyílik afelé, hogy miből is áll egy ember, ez esetben a Zsolt, és én tudom, hogy az ő lényét, gondolkodását, szóval a személyiségét sokban befolyásolta/ja Demeter, és ezért én is fontosnak tartom, hogy szerepel a képen. Továbbá látunk egy kamerát is, szóval sok olyan kis apró dolog bújik meg a képen, amiből látszik, hogy Zsolt alaposan átgondolta ezt a fotót. Jó ez a kép, csak szeretném látni Zsolt jobb kezét is, és szeretném, ha nem ilyen rondák lennének azok a redők. Azt kell mondanom, hogy a kép szellemi háttere hibátlan, ismételd meg Zsolt, és figyelj egy kicsit arra, hogy esztétikusabb legyen, én ebben a vágásban sem vagyok biztos. Viszont a fekete-fehér jó, mert lecsupaszítja a lényegre a képet. Nem is ragozom tovább, szerintem érted, hogy mi a bajom. (Bach Viktória)
értékelés:
Mondom akkor a válaszaim, amik erre is és a következő képre is igazak. Adva van az ebédlőnk üveg ablaksora a terasz felé. Ezek 2.5 méter magas üvegek, fa kerettel. Ez épp az ajtó. Na most a helyzet az, hogy adott a szélessége és magassága, tehát ez behatárolja, mint egy képkeret, hogy mi fog történni, mekkora a mozgástér. Mivel a kép akkor működik, ha kontaktus van, így van, ami akkor is lemarad, ha megfeszülsz, hisz nem fér rá, mert a test nagyobb, mint az ablak
Aztán a másik, hogy ez egy üveg, ami tükröződik. Ezért van a has résznél, ahol anatómiai okból a legerősebb a kontakt, olyan tükröződés, amiben látszik az ebédlő belvilága. Egyelőre ennek megoldását nem látom, fogok próbálkozni polárszűrővel, de nem látom nagy esélyét, hogy túl sokat kiszűrne. Lehetne még szerezni egy kb ajtó méretű tükröt, amit 45 fokban elhelyezve valójában a tükörképet fotóznám, de ezzel két baj van. 1. a tükör életlen képet ad 2. ebben is lenne tükröződés, csak gyengébb.
szóval ha ezekre van ötlet, akkor szívesen veszem, hogy hogyan oldjam meg ezt a problémát, mert jelenleg ez az akadály.
Most, Viktória bírálata nyomán fedeztem csak fel (itt, és kisebb mértékben a másikon is) az akt és lepedő organikus formáira rávetülő szögletes technikai elemeket. Szerintem ezek az elemek, formák nem tesznek jót a két kompozíciónak, kerülném őket. Magát az alapötletet azonban tovább próbálgatnám, szerintem nincs teljesen kiaknázva.
Erdekes, szo szerint tobbretegu kep.
Maga az irany es az altalam feltetelezett jelentestartalom is tetszik, bar azert hoz magaval egy erosen kisgombocos asszociaciot az, hogy bekebelezted Mestered, es nem mondjuk az arcod vagy szived helyen tukrozodik...Ez vajon mennyire volt tudatos valasztas?
Az allvany mint fallikus szimbolum megjelenese pedig adott egy jo(?) otletet.
Az első megfogalmazott kérdés bennem, hogy:
"Ki az ott, aki ennyire látszik rajtad,?"
Fura ez a testtartás, mintha csak azért viselnéd el a kellemetlenséget, hogy a kép jól sikerüljön.
Éles szélek, és tompa középpont.
Erőfeszítést, és egyben megadást tükröz számomra a látvány.
Védekezést és védelmet.
Kiteregetés? Csak mert láttatni enged...
Hú, egy egész mesét építhetnék rá.
Elgondolkodtató kép.
Gratulálok
Teljesen egy Asimovi kép jutott eszembe, ahogy a robotok pozitron agyukba beégetik a három alaptörvényt majd, még igazából nincs is identitásuk, csak várják, hogy valamire használva legyenek, s addig letakarva pihennek.
Erre nagyban rásegített az állvány és, hogy a tested is olyan mintha félig-meddig áttetsző lenne. Meg ugye a cím, ami nagyon fontos volt itt nekem ehhez az asszociációhoz.
Igyekszem akkor beszerezni egyet - jelenleg ennek komoly anyagi akadályai vannak....