Emlék

Emlék

Szeretek itt lakni, de már nem sokáig tudom élvezni ezt a kilátást.

Nekem ez a kép egy izgalmas kép, főképp azért, mert a semmiből építkezik. Valami olyan helyzetet emeltél most piedesztálra, ami önmagában egyébként nem biztos, hogy mindenkinek felkeltené az érdeklődését. És ebben van egyfajta tisztelet. Abszolút érzem azt, amit a leirat közöl, hogy egy plusz érzelmi kötődés van ehhez a helyhez benned. Ami a megoldást illeti, hát, ha jól sejtem, akkor ez egy HDR technika, azt gondolom, hogy ez elég izgalmas lehet, bár nekem egy kicsit sok. Azért sok, mert elmentünk egy meseillusztráció felé, ami nem baj, de a fotográfiának a fajtajellegét, hogy úgy mondjam, meg kéne őrizni, és ez most nekem már túlságosan át- és elrajzolódott. Az irány jó, sőt, én arra bátorítanám Ferit, hogy ha már ennyire kötődik érzelmileg ehhez a helyhez, akkor tessék ezzel dolgozni, mert van értelme, de nem biztos, hogy ebben a megoldásban kell ezt keresni, vagy hogyha ebben, akkor egy finomabb felhasználási módot keressünk. (hegyi)

Hozzászólások

35
Értékelem!

Köszi az elemzést és a hozzászólásokat. Igazából ez már kb. a tizedik próbálkozásom ezzel a kompozícióval, de még mindig hiányzik belőle valami, és nem jövök rá hogy mi :) Sajnos már nem sok időm lesz próbálkozni, néhány hét, és költözök.

39
Értékelem!

Az alkalmazott technika nagyon érdekes, különleges hatást ad, de úgy érzem, a technika vezeti a dolgot, nem az alkotó - érzem ezt amiatt talán, mert kevésbé jelentős momentumok vannak felerősödve, míg más, izgalmasabb struktúrák meg mintha megbújnának kicsit. Konkrétan: nagyon bevonz a jobb alsó fehér sáv, pedig nem érdekes, a távolabbi sárga tömbbel is hasonló a dolog, pedig ami köztük van, az tetszik nekem, a nagyon érdekes úttestről is az autók és jelzőtáblák viszik el a tekintetem.

22
Értékelem!

Egészen képeslapszerű a hatás, és ezt most nem a mai, hanem a 20-as 30-as évekbeli festéssel színesített féligfotó féligfestmény képeslapokra értem. És ettől előjön a múlt szaga, bár az autók, a telített kék, zöld és vörös foltokon keresztül átüt a jelen. Maguk az épületek kapják meg a múltbeli hangulatot, a szép? új RGB-világ azonban kezdi ezt elmosni... Valami ilyesmi irányba indul az agyam, és persze ezt erősíti a leirat bús melankóliája is.

Új hozzászólás