Третьяковская галерея.

Izgalmas ez a kép, mert először azt hittem, hogy valamilyen bazár-helyzet van, zsibvásár, amikor kiteszik a megunt képkereteket, és akkor árulják. Aztán kiderült számomra, hogy ez maga egy szobor és egy szökőkút, és elgondolkodtam azon, hogy mennyire más felfogásunk van a tárgyiasult művészetnél arról, hogy mi a giccs, és mi az, ami maradandó. A világfájdalom fája belenő a képkeretbe, és a képkeret is mint egy márványosra tört üveg, hordoz egy struktúrát, miközben a bondel keret meg van csinálva, ami eleve archaizálás. Furcsa az egész, ember legyen a talpán, aki erről levakarja a giccset. Ennek nagy mesterét úgy hívják, hogy Jeff Koons. Azt kell tudni róla, hogy ő volt Cicciolinanak az egyik férje. Érdemes rákeresni a neten a munkáira, mert hasonlóan giccsből csinál szobrokat, és az embernek a viszonyát a giccshez megváltoztatja. Michael Jackson-t is ábrázolja egy kismajommal, ha láttatok borzalmat, akkor ez az, és mégis nevet az ember az egészen, ami fontos. Itt is ezt érzem, hogy ez valami őrület, még a víz is bele van komponálva, és mossa az egész szerkezetet. Ami még izgalmas nekem, amire a hangsúlyt rátettem volna az a pad, ami emögött a szerkezet mögött van: bal oldalt a padon van egy McDonalds-os pohár. Ez lenne az izgalmas, ez lenne a továbblépés, hogy amikor ilyennel találkozunk, akkor a saját véleményemet mondjam erről el. Ha csak ábrázolom ez a dolgot, hogy itt van, szörnyülködjetek, akkor nem tudom eldönteni, hogy ez vajon Zsófinak tetszett, és ha igen, miért, vagy ő is szörnyülködött rajta? Ezt a döntést tenné egyértelművé az, ha a fricska be lenne fejezve, már amennyiben Zsófi is látja, hogy itt egy borzalmas giccsről van szó. Fogom a fényképezőgépet, beállítom ezt az expozíciót, közben vettem a Mekiben egy ilyen üdítőt, és úgy exponálok, hogy a kezemben lévő üdítőt közelibe hozni, és a kettőnek a viszonyát exponálni. Attól lesz meztelen a király, ha mi vetkőztetjük meztelenre. (hegyi)
értékelés: