Köszönöm.
Az esővíz folyik az ablakon. Elmossa a külvilágot, nem maradnak belőle konkrétumok, csak foltok és fények. Ülsz bent és a külvilág és közötted ott a víz... Nem jó hangulat, de nem is kell sokáig nézni...
Zoli, itt az a helyet, hogy itt megint vagy bemozdultunk, vagy életlenek vagyunk, inkább mind a kettő, és ettől nem nagyon lehet jól megfejteni, és visszafejteni azt, hogy hol vagyunk és mi történik. Abban sem vagyok biztos, hogy ennek a képnek ez az optimális képaránya. Sok minden be van ide kapcsolva, van egy elmosott felületünk a képnek a jobb oldalára eső rész, van egy középső sávunk, ami egy izgalmas, absztrakt forma, van egy bal oldali részünk, ami kevésbé érdekes, kevésbé izgalmas. Ráadásul ott van valami a kép bal felső részében, amit nem tudok visszafejteni, hogy az micsoda, hogy valami oda van ragadva az ablakra, vagy odafröccsent valami víz, vagy hogy ez mi akar lenni. Ebben a formában én most nem tudom ezt a képet jól megfejteni, nem tudok hozzá közel kerülni. Ráadásul, azáltal, hogy életlen is, és be is mozdult, hunyorgatom és dörzsölöm a szememet, keresem, hogy hol az olvasószemüvegem, és azt gondolom, hogy magammal van baj, miközben ez a zavar az, ami miatt nem jó sokáig nézni ezt a képet. (hegyi)
Verbálisan értem ám, csak képileg nem. Erről beszélek sok esetben, hogy a képnyelv más szavakat használ. Ide más gesztusok kellenek, hogy a szem fizikája ne valami egészen másfelé vigyen.