Nem pontosan, csak körülbelül a 265. napon.
Szia István! Maciológia érthető:) ...párhuzamot nagyon köszönöm, én meg máskor nem megyek át ennyire durván állatvédőbe. Örülök, hogy egy élményt adhattam... Pusz
Nem pontosan, csak körülbelül a 265. napon.
Ritka eset, hogy végigolvasom az eszmecserét a képről a kommentekben, de itt megtörtént, és azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a maga igazsága ebben a helyzetben. Nyilvánvaló, hogy aki tárgyiasan, kilóra akarja szemlélni, annak igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy de hát, itt látok valamit, de abban sem vagyok biztos elsőre, hogy ez milyen állat, aztán, amikor felfedezem azt, hogy ez egy maci, akkor most ő meghalt, vagy mi történt vele, mert nem értem. Miközben meg azt gondolom, hogy annak is igaza van, aki azt mondja, hogy ez egy hangulat, egy élményátadás, és nem a tárgyiasságot kell számon kérni rajta, hogy a maci mennyire szabályosan van ebben jelen, hiszen úgymond a saját környezetében látjuk - még akkor is, ha ez egy medvetelep -, és ő itt most épp akár pihenget, vagy kifeküdt az esőre. Nekem egyébként az első pillanatban az jött gondolatként, hogy nézzük ugye tél végén, hogy előbújt-e a mackó a barlangjából, hát ő előbújt, aztán ott is maradt. Bizarr az egész. Van ennek egy szürrealitása a nézőpont megválasztással, a felhőkkel, ezzel a kóróval, mindennel együtt. Nem hagyja nyugodni a nézőt, és ez mindenféleképpen előny. Az, hogy mennyire akarjuk a nézőket segíteni, az már egy jó kérdés, és nyilvánvalóan függvénye ennek az egésznek az, hogy egyáltalán mennyire tudunk, vagy merünk közel menni ehhez a helyszínhez, vagy mennyire engednek közel ehhez az állathoz. Több kérdés merül fel egyszerre, ami befolyásolhatja azt, hogy mit tudunk megoldani. Tökéletesen értem azt, ha valakinek az a problémája, hogy ő ezt a macit halottnak látja. Embereknél is létrejön ez, amikor portrét csinálunk valakiről, aki mondjuk alszik, hogy hogyan tudom azt érzékeltetni, hogy ő nem meghalt, hanem éppen pihen, és kell-e ezt egyáltalán, merthogy az is egy fontos dolog, hogy nincs kontroll alatt a szereplő, tehát ez egy olyan kérdés, főleg embernél, hogy jó-e az, ha úgy fényképezel le valakit, hogy nincs kontroll alatt. Sok-sok kérdés, ki-ki hozza meg a maga döntését és válaszát, én ebben most nem kívánnék állást foglalni, mégpedig azért nem, mert el tudom fogadni mind a két irányt. A legegyszerűbb megoldás az lenne ehhez a képhez, ha ez egy képsor része lenne, mert a képsornál jól lehetne érzékeltetni azt, hogy ez egy történet része. Én láttam egy másik közösségi oldalon egy másik macis képet is ebben az időben, a kettő együtt már értelmezhető volt. Még egyszer mondom, hogy én el tudom fogadni mindegyik irányt, és az is eszembe jutott, hogy a szerző valószínűleg tudatosan akart zavarba hozni minket, hiszen készültek egyéb képek is, de ő mégis ezt a képet gondolta megmutatni. Megadom rá a 3 csillagot, köszönöm szépen, de a természetfotóra azért várnék még képeket, és egy kicsit nagyobb aktivitást kérnék Ágnestől. (hegyi)
értékelés:
Szia István! Maciológia érthető:) ...párhuzamot nagyon köszönöm, én meg máskor nem megyek át ennyire durván állatvédőbe. Örülök, hogy egy élményt adhattam... Pusz
Szia Zsolt!
Persze, fontos és nagyon kell a visszajelzés és én örülök is mindnek, de nagyon! Persze, hogy fontos a képekről beszélni és agyalni "mi lett volna, ha..." tök jó... lehet, akkor túl szigorúan fogalmaztam... nem véletlenül csináltam ezt a képet, minden elemével tisztában voltam, ilyenre akartam - csak sajnos a "mi lett volna, ha"-hoz nem tudok annyira reagálni, túl szubjektív ez így most nekem és tökre úgy érzem, belerondít az érzésekbe... A jobbá, azért egy kicsit finomabb:)))
:) Azt hittem, a maciológia kifejezés önmagában elég erős, hogy érthetővé legyen önmagam medvetáncoltatására tett kísérletem. Természetesen nem tudományos okfejtést szerettem volna, hanem humorosat, aminél nincs rosszabb, ha besül. Humoros magyarázatot kerestem kedves látszópajtásaim gondolataira, de talán nem sikerült érthetően kifejtenem. Elnézést érte!
A nevezett Medve c. filmet én is nagyon szeretem, és ezzel a párhuzammal csak azt szerettem volna mondani, hogy milyen remek kis fotó, egymagában hordoz sokmindent, mint amiről az a film szólt.
Ági, egy dologgal szállnék vitába, érthető módon, hiszen az én megszállottságom úgymond részben erre alapul: arra, hogy van-e értelme beszélni egy képről, miután elkészült. Nyilván az alap, hogy az ember azt tartja evidensnek, amit az alkotó készített, feltételezi a tudatosságot is és az érzelmeket is, egyik sincs a másik nélkül, azonban nem gondolnám, hogy felesleges azon agyalni, mi hogy lehetne másképp. Már csak azét sem, mert akár más helyzetben, más képnél majd adhat ötletet. Ráadásul a nézői visszajelzés akkor is fontos, ha ellentmond annak, amit képzeltünk, hiszen szerintem mindenféle alkotási folyamat fontos része az, hogy az átviteli csatorna mennyiben működik, mennyire tudjuk az érzést, az élményt megosztani. Ez egy út. És ha célba akarunk érni, azaz úgymond a jel-zaj viszonyt akarjuk javítani, a találati arányt, azt, hogy a belőlünk elinduló nyílvessző hány pontos körbe találjon bele, akkor nincs más fogódzó, mint a visszajelzés.
Mi tenne jobbá egy képet? Ezt pontosítanám. A jobbá ugyanis nem jól behatárolható kategória, hiszen nincs jó és rossz. Ami van, az a pontosság. Hogy csak úgy nagyjából jön át, vagy szíven üt. Ez lehet szempont. Hmm?
Kicsit tényleg hosszú lett :) Te se haragudj azért amit írtam, nyilván nem rosszindulatból tettem. Csak pár apróságot írtam, ami nem is biztos, hogy igaz. Most írhatnék én is kisregényt, de inkább nem :) Hatottál az érzéseimre, az tuti, különben nem írtam volna:)
Kedves István! Köszönöm a reagálást. Szerinted az halálos, hogy esőben fedezék nélkül vagyunk? Pláne egy medve, aki a még mindig a természet törvényei szerint él - még akkor is, ha fogságban? Ha akar bemehet a barlangba - van neki, csináltak szegénynek.. - ha akar, kint marad és ömlik rá az eső (fura mód, egyáltalán nem érdekli hogy esik az eső - csak pár óra elteltével elégeli meg). Amúgy szerinted a "természet lágy ölén" mit csinál, ha élelmgyűjtés vagy territórium ellenőrzés közben elered az eső? Rögtön keres egy odut?... és hogy a hó elől menekül egy medve? :))) Téli álomnak nevezik, nem menekülésnek. Ők ilyen ciklusban élik az életüket - nem hiába. :)))) Köszönöm a reagálást. (Veresegyház)
Szia Zoli! Sztem tök egyértelmű, hogy nem egy kutya, macska vagy borz van a képen - az egy MEDVE minden körülmények között. A nézőpont feltevésre nem válaszolnék, azon egyszerű oknál fogva, hogy én egyáltalán nem szeretem ezeket a dilemmákat, hogy vajon mi tenné jobbá azt a képet vagy sem... nem szoktam ezen agyalni (lehet, baj... nem tudom) saját vagy mások képeinél - nálam ez úgy működik, hogy ott és akkor, érzésből... mint ahogy az utómunkánál is mindig azokat a képeket válogatom le, amiben még mindig érzem azt, amit ott a helyszínen éreztem. Érzelmek nélkül nem tudom a pillanatot reprodukálni - s ha már azon dilemmázok a pillanat határán, hogy na most akkor lejjebb vagy feljebb... csináljunk párat így, párat úgy.. akkor a pillanat bizony már elszállt és ez felettébb meglátszik a képen. Talán pont az tetszett nekem az "akkor és ott"-ban amin te gondolkodsz most: "talán nem olvadna bele ennyire a domb és a háttérben lévők fák vonalába", "talán a maci is kivehetőbb lenne a képből" - talán direkt hagytam benne ezeket. Megannyi macis képet láttam már, minek csinálja egy ötmilliomodik szuper beállításos, abszolút minden igénynek megfelelőt? Nem azt akarom bemutatni, hogy milyen gyönyörű egy medve, vagy azt, hogy milyen gyönyörűen lehet fotózni egy medvét.. azt akarom, hogy másokból is érzések merüljenek fel a kép láttán (mindenkinek saját képzeletére, érzelemvilágára bízva a végeredményt) A kétely nélküli képek túl lustává, elfogadóvá teszik képzeletünket. A címmel kapcsolatban, ugyanezt tudom elmondani... A fogság egyhangúsága cím sztem csak gyengíti a képet... de az, hogy eső után... az megint csak egy instabil dolog, miért ne? - elképzelhetetlen? - azt hiszed átverlek? - és ha átverlek? - nem csodás elképzelni, hogy "ím egy maci, aki azért fekszik az amúgy tök ronda, korhadt cuccok között mert egyszerűen csak a szükségletét teszi, lehet éppen a legboldogabb ettől a pillanattól a Nap sugaraitól, hogy ez olyan jó érzés ám neki és nyugi van, van élelme, társai... stb. A vadonban te pontosan tudod, hogy éppen az a medve akit gyönyörűen, természetes környezetében fotóznak az boldog, sosem volt és lesz semmi baja? Ezt akarják elhitetni velünk, nem pedig a mindennapi pillanatot... mert medvét tisztálkodás közben, marcangolás és betegség közben fényképezni bűn... ugye nem hiszed el, hogy olyan tökéletes a nesönelgeogTrafik-világ, elég egyoldalú megközelítés... ámbár gyönyörű és persze hálás vagyok annak a sok természetfotósnak, és filmesnek akiknek volt türelmük kivárni a tökéletes pillanatot. - uh, kicsit hosszú lett ne hari...:) a kerítésről már ne is beszéljünk!!!! :) Köszönöm a véleményt!
Annak ellenére, hogy mennyire a földbe "olvad", mégis mennyire látható a maci, és nem kevésbé a szomorúság, amit - olvastam - ki is fejtettetek itt. A "halálos" sztorit talán a cím okozza, mert hogy mit keresne fedezék nélkül eső után a maci? Maciológiából tudható, hogy a hó elől is barlangba megy aludni, meg biztosan utálja az esőt is...
Egyébként a Medve c. filmet juttatta eszembe a fotó (Aki nem látta volna: http://youtu.be/xwH_sq4YpZU Fiaim , és nem viccelek a cicánk kedvenc filmje :))
A helyszín a veresegyházi medvepark amúgy?
Ági (Vukovka) köszönöm a válaszodat! A medvékkel pedig csak óvatosan!
Örömmel látnám sokkal több képedet a Látszótéren!
Hm.. ez a fogság dolog eszembe sem jutott. Akkor viszont két dolgot még hadd jegyezzek meg, ha szabad. Bojtár Tamásnak sem volt egyértelmű hogy ez milyen állat. Ha picit lejjebbről fotózod, talán nem olvadna bele ennyire a domb és a háttérben lévők fák vonalába. Plussz, szerintem elbírta volna ez a kép a színeket. Elég szomorú hangulata lenne úgy is, és talán a maci is kivehetőbb lenne a képből. A másik meg a cím. Ha az előző kommented utolsó előtti gondolatát:"a fogság egyhangúsága..." betszed a leírásba, és adsz neki értelmezhetőbb címet, ami lehet akár ennek a gondolatnak az eleje amit most idéztem, akkor az egész kép sok sokkal értelmezhetőbb. Sőt, ha még belekomponálod azt a kerítést, ami köztetek van, akkor mégjobb :) Akkor nem hagysz kétségeket és egyértelmű a kép üzenete.
Csak szólok, én csupán egy lelkes amatőr vagyok, nem biztos hogy úgy van ahogy gondolom vagy mondom. Egyéni vélemény, vagy elfogadod vagy nem. Nem biztos, hogy nekem van igazam. Üdv :)
Kedves Zoli! Örülök, hogy a "jaj, én nem mertem rákérdezni"-ből végül egy jó kis vélemény született... és annak is örülök, hogy végtére is megmozgat benned jobb dolgokat ez a kép annál az egy momentumnál, hogy élő avagy halott a maci. Domb, száradt kóró, ff. és a felhők... tényleg egy kicsit szomorúság felé asszociálható dolgok. Minthogy ezek a medvék fogságban élnek, elmodhatjuk, hogy vadon élő társaikhoz képest egy kicsit meghalt életet élnek - minden esetre élőben nagyn is élők. Amikor egy ilyen "hegy" elvonul tőled 1 m-re, nagyon kevésnek érzed a kerítést... iszonyú gyorsak és erősek (mi a gondozókkal predátoroknak hívjuk őket) - a fogság egyhangúsága hozza ki belőlük a semmittevés "álhalott" pillanatait. Köszönöm a reagálást.
Jaj, én nem mertem rákérdezni... Talán ez a perspektíva, hogy dombon van, meg hogy ff... én is azt hittem, hogy szegény már nem él, de örülök, hogy tévedtem. Meg az a kiszáradt valami, azzal az egy valamivel a tetején. Olyan elmúlásos. Amúgy vagány dolog ám medvét fényképezni, és a kép tetszik is a maga hangulatával. Amit én úgy félreértettem.
Kedves Tamás! Köszönöm a reagálást és a feltett kérdéseket (sajnálom, hogy elsőre úgy tűnik, ez a MEDVE halott - talán nekem azért nem jutott ez eszembe, mert elég sűrűn látom őket ÉLŐben:) A másik kérdésedre válaszolva pedig, körülbelül 265. napja "dolgozom" az ügyön... igaz, nem ők vannak elsődlegesen a "célkeresztben" hanem egy (illetve még egy) farkasfalka élete, úgy számolom hogy kb. 1 év múlva képsorozatban ill. dokufilmen. (Bejárok hozzájuk, ismernek, néha nem akarják hogy bent legyek - akkor nem vagyok bent, inkább nem vitatozom, gondolom tök érthető milyen okokból.) Remélem, a kétségek feloldódtak - ha van még kérdésed, csak nyugodtan... :)
Nekem ez a kép eléggé drámai. Én egy elpusztult állatot látok, a vacka szélén.
Valószínűleg azért, mert sötét tónusokból áll össze a kép, erre a drámaiságra nekem a felhők is rásegítenek.