Eszter

Eszter

Azt kérném Noémitől, hogy addig, amíg a saját önportrénkkal nem végeztünk, addig, ha lehet, akkor várjunk még ezzel a portrézás feladattal. Azért mondom ezt, mert azok az emberek, akik nekünk a kamera elé állnak, azok nem csak a modelljeink, hanem a segítőink is, nyilvánvaló, hogy egy tanulási folyamatban nagy segítség, ha van olyan jó barát, vagy rokon, aki azt mondja, hogy gyakorolj rajtam nyugodtan, gyere, adom magam. Igen ám, csakhogy ehhez kell egy fajta technikai biztonság, hogy ez az egész jól érhessen célba. A technikai biztonságot célszerű magunkon kigyakorolni, azért, mert magunkat könnyebben leszúrjuk, és mondjuk azt, hogy jajj, Zsolt, hát, elfelejtettél valamit, és könnyebben is ismétlünk magunkkal, mintha azt mondjuk Eszternek, hogy drága Eszter, nagyon köszönöm, hogy jöttél segíteni, de meg kell ismételjük a feladatot, mert Hegyi leelemezte, és baja van vele. A problémáim a következőkkel vannak: Az egyik a tömegelhelyezés. Valamiért most kapunk egy nagyon erős teret a kép jobboldalán, ahonnan így most hiányzik egy szereplő, olyan, mintha egy kettős portréra nem jött volna el az egyik tag, nem nagyon értem, hogy miért van ez. Mit akarunk azzal a nagy térrel kezdeni? Mit akar az mutatni, miközben függőleges irányban majdhogynem fulladásig szorítottuk a modellt. A másik kérdés a ruha. A fekete ruha a fekete háttérrel olyan érdekes pantomimes helyzetet tud létrehozni, amit ki is lehet használni úgy, hogy valahol egyszer csak a térben megjelenítünk két kezet, vagy egy lábat, vagy bármilyen más testrészt, ami szintén kikerül úgymond a ruha alól, és ezzel egy jó geget hozhatunk létre, de ez itt most nem történik meg. Itt a geg az, hogy a semmiből van itt egy fej. Ez nem annyira jó. Lehet sötét ruhával dolgozni, de akkor arra a ruhára is kell külön fényeket szerveznünk, hogy az működni kezdjen. A következő kérdés a világítás arcra eső része. Itt van egy olyan rész, ami izgalmas és szép, ez a nyak és a kulcscsont része, ezt nézd meg, hogy mennyire plasztikus és térbeli, és mennyire jó, ahogy látszanak az izmok, az inak, a csontok, ez egy nagyon jó struktúra. Mindehhez képest, ami a fejen történik, az nagyságrendekkel kevésbé érdekes. Tehát, ha létrejön egy ilyen világítási helyzet, ami létre tudott jönni a nyaknál, akkor ezt kell valahogy megoldani a fejnél is, ráadásul, ha megfigyeled, akkor a nyak egy-két fényértékkel világosabb, mint a fej, és ettől olyan furcsa hatása van az egésznek, mintha utólag lett volna ráapplikálva a nyakra az arc, és ezt érdemes elkerülni. Kicsit soknak tartom a hajon lévő fényt. A világításnál ezeket tudom elmondani. Érdemes lenne ezzel még egy kicsit foglalkozni, úgyhogy visszaadnám továbbgondolásra, és azt kérem, hogy az első három leckével még haladjunk egy kicsit, mert ott volt azért némi mismásolás. Attraktív megoldásokat kerestél, mintha menekülni akartál volna attól, hogy olyan korrekt, beleállós portrékat csinálj magadról, és itt bosszulja meg magát, hogy hiányzik az a rutin, amit ott megszerezhettél volna. Szóval, én most azért utallak vissza az első három leckére, hogy egy kicsit most az attraktív megoldásokat kerüljük el, nevessetek ki engem nyugodtan, de én azt mondom, hogy akkor tessék igazolványképet csinálni, mert érdemes lenne begyakorolni azt, hogy hogyan is van ez a dolog a térbeliség ábrázolásával. (hegyi)

Hozzászólások

45
Értékelem!

"És ha ennyiből nincs elfogadható, akkor... ?"

Én nem ezt mondtam, ne tessen félreérteni. Azt mondtam, hogy könnyebb magunkon tanulni, mint egy akármilyen jó barát, de mégis idegennel, és a tömegelhelyezést és világítást kell gyakorolni. Azt megértem, ha kell kép, akkor kell, de ha nem jók a fények, akkor nem jók, ha nincs életveszély fennforgás és van rá mód, akkor kell keresni-kivárni olyan időt, ami segít.

34
Értékelem!

Köszönöm az elemzést!

- tömegelhelyezés: különösebb oka nincs, majd igyekszem erre is figyelni, főleg az Abigéles képnél mondottak miatt.

-fekete ruha: tényleg!

- világítás: a fényképezést nem én kértem, így hát azzal a szombati fénnyel kellett dolgozni, ami épp aznap volt. A hajon levő fény a fényképezővel szemben levő ablakból jön, az arcra a derítőlapról. Ha elhúzom a függönyt, a derítőlapos arc már túl sötét lett volna. Meg azért nekem nem olyan könnyű plusz még irányítani valakit, hogy így döntse, úgy döntse a lapot, mert állványom nincs hozzá. Legfeljebb mondhattam volna azt, hogy egy kép sem sikerült, de muszáj volt, hogy legyen, és én is tanultam belőle.

- első három lecke: nem repesek az örömtől emiatt a megjegyzés miatt, hiszen a közel 50 képem egyharmada elsőháromlecke. És ha ennyiből nincs elfogadható, akkor... ?
Okosabbat nagyon nem tehetek, mint hogy elhiszem, amit mondasz, aztán megpróbálok igazolványképet csinálni. (Bár nagy reményeim nincsenek, mert az aztán nem nagyon szokott sikerülni senkinek, ahogy nézem itt a tárcámat...) :)

45
Értékelem!

Nos, ezek szerint az intuíciós képességednél már csak a szerénységed nagyobb! :)

43
Értékelem!

Örülök, hogy jól kezeled egy olyan okoskodásait is, aki nem tudja mit mond, csak beszél... :))

46
Értékelem!

István, tudod, mit akartam leiratnak? Azt, hogy a nyelvtanárom, mindig azt mondta, hogy ha nem tudod azt mondani, amit akarsz, akkor mondd azt, amit tudsz, lényeg, hogy beszélj! Csak attól tartottam, nem érthető a párhuzam, vagy még rosszabb esetben félreérthető. De enélkül is ráéreztél! :)
Azt tapasztaltam, ha nem küldöm a képkezdeményeimet, merthogy azok csak képkezdemények, akkor valahogy megreked a dolog. Ha nem beszélnek/tek/ünk róluk, sosem válik belőlük lépcsőfok...

29
Értékelem!

Egyszer hallottam, vagy olvastam, hogy a feketével (fekete pólóval) azért kell vigyázni, mert "lefejezi" a képen (tévén) a modellt. Itt is érdekes módon felerősödik egy teátrális, vagy pantomim jelleg, ami szerintem ennek köszönhető, de ugyanakkor az arc a természetes szépségével nem erről győz meg, szóval nem vagyok benne biztos, hogy ez lenne a cél. Persze mindez nem számít, mert szerintem a legfontosabb most hogy csinálod, de biztosan Zsolt majd erről bővebben is ír, vagy tanácsol, amire én is kíváncsi vagyok.

Új hozzászólás