A fák örök élete

 

Meglepő, amit látok, nem tudom, hogy hol van ez a kapu formát idéző szobor, de érdekes szimbólumok vannak rajta, az biztos. Lehet, hogy ez valamilyen játszótér akar lenni, nem tudom, kicsit ruhafogas-szerű az egész, de jól harmonizál a háttérben lévő zölddel. Ugyanakkor, már csak a méretek érzékeltetése végett is, meg a kompozíciónak is jót tett volna, ha valamilyen szereplőt behozunk, belekomponálunk ebbe a helyzetbe, mert most ez nekem egy kicsit üres, díszletszerű. Oké, itt fog játszódni a Gyűrűk urának a negyedik része, de ennél sokkal többet nem tudunk meg. Ha van mód ide visszamenni, Attila, akkor ezzel a helyzettel valamit kellene kezdeni, mert ez most eléggé távolságtartónak sikerült. Értem a párhuzamot, de jót tett volna ennek valami, például egy vörösruhás nő, vagy valamilyen gyerekjátékot áttolni, vagy valami, ami utal arra, hogy itt mi fog történni. Az alábbi filmen megpróbálom illusztrálni is, mire gondolok. Ismétlés. (hegyi)

 

Hozzászólások

Rendben Zsolti, akkor érts a szóból. Nem szeretnék és nem is fogok használni Photoshopot, se Gimpet se semmilyen layeres cuccot. Ennyi :D
Nem vagyok grafikus és fényképész sem. Dolgoztam PS-el, Gimppel és más dolgokkal is, lehet és elfogadom, hogy keverem a szakfogalmakat. De akkor is manipulációnak tartom az ilyen részletekbe belenyúlást is. Nem azért fotózom, hogy majd utána jól kijavítom és akkor jó lesz a kép. Egyszerűen jó képet szeretnék lőni utólagos manipuláció nélkül. Ahogyan mondtad, magamnak állítok fel szabályokat és korlátokat. Nekem ez így jó. Na. :)
Majd, ha jó képeket tudok fényképezni, akkor nyaggathatsz a maszkolással, meg szöszöléssel. Rendben?

Hát, ezzel csak az a baj Attila, hogy ha a fogalmakat saját szakállunkra szabadon átfogalmazzuk és saját határokat kerítünk nekik, akkor ha beszélgetünk, akkor el fogunk egymás mellett beszélni. Ha a fogalmakat tisztázzuk, az nem fogja azt hozni, hogy elveszi bárki tőled a döntés jogát, vagyis attól még maradhatsz a te nézetednél a képkészítést illetően, de legalább nem keverjük a szezont a fazonnal.

Zsolt amikor egy kép egy bizonyos részét kijelölöd, maszkolod és csak azon végzel szín, fény, bármilyen korrekciót, az már retus az én olvasatomban. Az sem érdekel, hogy esetleg szakmailag ez nem korrekt megfogalmazás, vagy nem így van. :) Én nem a cicik és egyebek módosításáról, egyéb grafikai trükkökről beszélek. Mehetünk fórumba is ezzel, de értsd meg én egyenlőre így gondolom és ehhez tartom magamat. Másrészt meg nem fogok Photoshopot használni. Ennyi.

Attila, azért kérdeztem, mert amit mondasz, én elfogadom, hogy magadnak így állítasz határokat, de azt ne mondd, hogy ez így is van, mert keverednek a fogalmak. A retus és a maszkolás két külön dolog, ne tegyük őket egy kalapba, főleg ne keverjük ide a PS varázslók éveket, tokákat és melleket retusáló világát, mert az meg megint egy harmadik kategória. Azért mondtam, hogy nyiss ennek topicot, hogy ne csak mi élvezzük a beszélgetést, hanem a többiek is. :) Na, hajrá, menjünk a fórumba.

Zsolt igen jól mondod, a fénykép útja a fejben kezdődik. Nekem a leckék arra nagyon jók, hogy megtaláljam a magam útját. Érzem valahol, hogy mi az, ami nekem fekszik a fotózás széles skáláján belül, de nagyon az elején járok és sokat kell még tanulnom. Sok esetben már a fejben meg van a kép, csak a többi komponens nem jó - tapasztalatlanság, kapkodás, bármi okán. Azért mondtam, hogy PS-t nem akarok használni, mert ok rendben van, alap apró korrekciókat megcsinálok persze, meg tegyük fel levágom a kép széléről azt, amit a keresőben nem is láttam, de például nem szeretnék világosra sikeredett részeket Photoshopban sötétre manipulálni. Ez nem érdekes, hanem így gondolom. Nekem a fényképezés, a fénykép elkészítésébe nem fér bele az, hogy jól szétretusálom, meg módosítom mondjuk a PS-el. Nem. A valódi filmnél esetén is az már a retus kategóriába esik, ha a kép egy részletét ilyettén módon módosítod. A továbbiakat egyenlőre hagyjuk. A falra tétel, a keretezés stb majd akkor lesz érdekes és fontos kérdés, ha már a fényképezés jól megy. Addig engem abszolút nem érdekel. :) Fogadd el légyszíves a magyarázatom, ahogy én is elfogadom a véleményed. Hálás vagyok, hogy ennyi energiát beleölsz abba, hogy segítsd a fejlődésemet.

Maradjunk most a képmódosításnál. Nem tudom, hogy Sebestyén Laci két órás adását végig tudtad-e követni, abban is beszéltünk erről - szóval a fénykép útja fejben kezdődik, aztán a nyersanyag kiválasztásán, a gép és az objektív megválasztásán, tehát a technikán át jut el az exponálásig. De ott nem ér véget. A képre akkor mondhatjuk, hogy kész, amikor exponálás után előhívtuk (kicsomagoltuk), és elvégeztük a szükséges labormunkát is, sőt, hogy még tovább menjek, aztán megfelelő méretre nagyítottuk, paszpartuztuk vagy sem, és a megfelelő keret kiválasztásával falra tettük. Akkor mondhatjuk, hogy készen van. Hogy mi az oka annak, hogy ez utóbbi sort ki akarod hagyni, érdekes kérdés, érdemes lenne róla beszélgetni, akár itt, akár a fórumban.

Zsolt köszönöm, hogy ennyit fáradtál a magyarázattal! Korábban írtam, hogy ebbe a képbe sem embert, sem állatot nem kívánok belekomponálni, tehát az a verzió kilőve. Az utólagos manipuláció meg már nem fotózás - szerintem -, hanem grafika, retus, nevezzük bárminek.
Ettől függetlenül vettem, mit is akartál mondani. Két dolog lehetséges. Vagy várok egy olyan fényviszonyra, amelyben nem fog a világos kavicsos út ennyire világítani, vagy módosítok a fotózás szögén, irányán.
Amúgy Zsolt tényleg kár állandóan a Photoshopot, meg az utólagos belenyúlást emlegetned, mert pont arra törekszem tudatosan, hogy szinte semmit se kelljen az elkészült képen piszkálni. Igaz ez sokkal rögösebb és sokkal több hibát eredményező út, de nekem ez jobban tetszik, mint az, hogy lefotózok valamit, aztán majd rendbeteszem Photoshopban, pláne, hogy nem is használok Photoshopot.
Vedd ezt kérlek az én gyagyámnak és nyugodtan minden képnél vesd fel az észrevételeidet (amiknek egyébként tényleg örülök), mert úgy érzem hasznomra válnak. Amivel meg nem értek egyet, azzal úgyis vitatkozom. Ha meg meg tudsz győzni érvekkel egy vita során, azt minden ilyen alkalommal elfogadom. :D

Megjegyzés a képhez még: Akármennyire is az út felől fotóztam volna, a kapu körül és mögött is ugyanilyen zavaros a környék.

Feltettem filmen, mire gondolok.

Attila, le fogom rajzolni neked hogy hol a hiba a képeden.

Amúgy meg: nem kell mindenben történetet keresni, való igaz, de a távolságtartás igen könnyen csap át idegenségbe, az nem nagyon tesz jót. Azaz amikor nincs "történet", akkor a kompozíció kell pótolja azt, ha az se, akkor a jó jó, de minek kategóriába esik a dolog.

Zsolt szeret az én képeimbe is beleképzelni embert, egyszerűen azért, mert más szempontból közelíti meg a képet. Ez nem baj,.. a lehetőséget meg kell adni arra, hogy elképzeljünk oda bármit, bárkit. Viszont ehhez az kell, hogy senki ne legyen rajta. Így mindenki megalkothatja a saját sztoriját a képhez. Viszont az is igaz, hogy nem feltétlenül kell a nézőre bízni, hogy mit gondoljon. Nekem is van sok képem ami mintegy "díszletként" funkcionál, mert eleve azt is látok benne.
Nekem tetszik a kép, de Kesi, nyugodtan csinálhatsz ismétlést, ;) Pedellus úr megmondta, és az épített környezet megy neked! ;)

Az a helyzet Zsolt, hogy ebbe a képbe véletlenül sem szeretnék semmilyen embert belekomponálni. Nem is szándékoztam. Ami engem megragadott ebben, az a kaput alkotó már nem élő fák alakja. ha vissza is megyek, nem lesz semmilyen ember, se gyerek, se felnőtt, se vörös ruhás, se meztelen nő sem a képen. A kép valóban távolságtartó, ahogyan én magam is törekszem erre rengeteg szituációban. Amúgy azt nem értem, miért kell minden képben a történetet keresni? Zsolt szerintem ez hiba. Vannak formák, alakzatok és szerintem nem feltétlenül kell mindenben görcsösen valamilyen történetet keresni. Viszont ha ezen a képen nagyon a történetet szeretnéd látni, az ott van a halott fákon. :)

Új hozzászólás