A tetőtéri ablakon megülő hópelyheken keresztül a kinti néma világ.
Nagyon érdekes ez a képi világ, ami létrejött ezzel a tetőablakkal. Nagyon érdekes, hogy ezt a megfigyelést megosztod velünk, mert függetlenül attól, hogy mi a technika, de egy jó ritmust kapunk. Talán a kép felső részéből egy fél-egy ujjnyit levágnék, hogy feszítsek még ezen a kompozíción, de nem többet, viszont az, amit látunk formában, térrendezésben nagyon izgalmas, függetlenül attól, hogy ez most fenyőfa, kisház, vagy mi, ami itt látható. Három csillagot adok, leckemegoldásra még várok ötleteket. (hegyi)
értékelés:
Zavarba ejtő ez a textúra, hogy ilyen egyenletesen van mindenhol, de a tetőablak érthetővé teszi. Jó ötlet, el lett kapva a helyzet.
A komponálásban így gondolom nincs túl nagy szabadság... Lehet, az alsó részt a tető alja felett le is lehetne vágni, úgy akár azt is hihetnénk, hogy a talajról indul a kép... Bár az is lehet, hogy olyan emblematikus a minta és az alak, hogy elég lenne annyi, amennyiből a fenyő háromszöge felismerhető? Nem tudom, de részletek ugye nem látszanak, érdekes kérdés, hogy ebből mi a legjobb, amit ki lehet hozni.