Így van, tisztán látszik, hogy ízlésben és esztétikában más a világunk.
Nem szeretnék felsorolni olyan képeket, amelyekért való rajongáson elképedtem itt.

Miért vágytam volna itt sikerre? Te magad mondtad, hogy elég részem van ebben máshol...

Te azért nem tudsz ám mindent, mert többen jelezték, hogy megértik a reakcióimat...

Glamour. Igen, nem fogadtam el, hogy nem tekintitek ezt fotográfiának mert nem művészi, ezért nyomtam. Azért bosszantott fel a dolog, mert a látszótér képeinek nagy része sem az - tisztelet a számos kivételnek -, de mivel ezek nem glamour képek, mégis jók. Olyan dolgokat magyaráztok bele képekbe, hogy valami elképesztő. Nem akarok ezzel senkit bántani, csak furcsállom...

Technikai tudás. Igen, erre büszke vagyok. Egyedül, mindenféle segítség nélkül sajátítottam el amit tudok ezen a téren. És ezt annak köszönhetem, hogy mindent kipróbáltam amire volt lehetőségem. Olyanokat is amit Te nem tartasz értelmes dolognak, vagy Ti nem tartotok művészetnek.

De továbbra is azt mondom, örülök, hogy a 2%-ba soroltál.

megpróbálom ezt Attila számodra jobban kidolgozottan elmondani, némi történelemmel.

Beiratkoztál azzal, hogy tudod, hogy a technika mellett szükséged volna nyitni az érzelmi skáládon, mert az már megvan, hogy ész nélkül lájkolnak, de jó lenne elmozdulnod a glamourból. Kb ezzel jöttél ide. Küldtél képeket, kaptad az elemzéseket, majd elkezdted hozni a fiókból a glamourt. Böcsülettel kaptad azokra is az elemzéseket, a kommentárokat is, és mondtad, hogy igen, ez a fiókból jön, de majd jönnek az újak is, amik már majd az elemzésekre reagálnak. Aztán jöttek az újabb képek, a glamour rajongásod maradt. Amellett, hogy értetlenül álltam a dolog előtt, elemeztem, elmondtam a gondolataimat. Eközben mivel a kommentárokban is hasonló visszajelzéseket kaptál, összeesküvést sejtettél, támadtál és sértődtél, mindennek hangot adtál kommentárokban is, levelekben is, üzenetekben is, nekem is, másoknak is. Elmondtuk többen is, hogy ahol nem üldöznek, ne űzesd magad, ez olyan közösség, ahol mindenki megpróbálja elmondani az érzéseit, tovább lépve a nyalom a hangod szintnél. És azt is elmondták, én is elmondtam, hogy az elemzések kizárólag a képeidnek szólnak, nem rólad, hanem a munkádról beszélnek, de ezt se fogadtad el. Kis szünet után újra nekiveselkedtél, küldtél képeket, de nagy váltás nem volt, maradt a glamour, ráadásul a művi beállítások mellett már ahhoz is ragaszkodtál, hogy bizony ezek valós érzelmek. És megint nekimentél mindenkinek, aki írni mert, véleményt mert mondani a képeidről. Ezzel elérted, hogy csak a nagyon harcedzett vagy a nagyon új tagok írtak, a többiek már nem, hiszen látszott, hogy tök értelmetlen bármit mondani, mert te csökönyösen ragaszkodsz a magad irányához. Ekkor kérdeztem rá többször is, hogy akkor most hogy is van ez, miért is jöttél, hiszen ez ellentmondott azzal, amit beiratkozáskor mondtál.

Attila, azt gondolom, hogy egy nagyon jó technikai szinten álló fotós vagy, de nem tagadhatom el, hogy esztétikában és ízlésben azokat a munkáid, amiket láthattam, nem érzem kiforrottnak és stabilnak, az általuk közvetített érzelmeket pedig nem érzem igaznak. És az itt töltött időd arról győzött meg, hogy te nem tanulni akarsz, hanem begyűjteni a gratulációkat minél több terepen, hogy igazolva lásd magad. Bocsásd meg, ha én ehhez nem tudtam többet adni annál, amit az elemzéseimmel megtettem.

No, végre egy jó hír...
Én valahogy jobban szeretek a 2%-ba tartozni. Minden téren. Akármelyik végen is...

Ha komolyan érdekelne, mit gondolok a képeidről, elolvasnád az elemzéseket úgy, ahogy írva lettek, azzal a szándékkal és irányultsággal. Nem tudok Attila mást mondani, mint hogy ez az esetek 98%-ában az ide beiratkozó embereknek szokott sikerülni. Te a 2%-ba tartozol. Majd kiforogja az idő, hogy ez a gauss-görbe melyik vége.

Ja, hogy vannak olyan munkáim is amik, nem embert ábrázolnak? :)
Azok nem számítanak a munkáim közé. Értem. Én ezt értettem csúsztatásnak, mindenféle vádaskodás nélkül :) Na ne öljük egymást Zsolt :) Sosem fogunk közös nevezőre jutni :) Mert ilyenek vagyunk.

Az érzésekkel mivel csúsztatással vádolsz, nem megyünk semmire. Ha azokat a képeid veszem, amik embert ábrázolnak - tehát maradunk a glamour vágyvilágban, és nem beszélünk a giccsről - akkor ha jól számoltam és nem hagytam ki semmit, 23/16 az arány a glamouros holmik javára. Pont.

"Ágálsz az ellen, hogy téged ne skatulyázzanak be a glamourba, miközben munkáid java ezen a területen mozog" - elég erős túlzásnak érzem ezt, ha visszanézem a képeim a látszótéren... De mindegy, megszoktam már, hogy Neked van mindig igazad ;) Még szerencse, hogy azt utálod legjobban, ha csúsztat valaki...
Mindegy, felesleges megint belemenni ezekbe a dolgokba.

Attila, én nem azt mondtam, hogy nem beszélek veled, hanem azt a vitát kívántam lezárni. Van elképzelésem, miért hagytad itt az oldalt, de nem hiszem, hogy tetszene, ha elmondanám. Ha magadnak nem tisztázod, mit is akarsz, én ezt helyetted nem tudom megtenni. Ágálsz az ellen, hogy téged ne skatulyázzanak be a glamourba, miközben munkáid java ezen a területen mozog. Miután ezt sokszor megbeszéltük, azt gondolom, hogy ezt sok értelme nincs bogozni. Kaptál elemzéseket, véleményeket is, hogy ezekkel kezdesz-e valamit és ha igen, mit, rajtad múlik. Az meg, hogy üldözteted magad, nem jelenti, hogy valóban üldöznek.

Zsolt, egyrészt köszönöm az értékelést, nagyrészt egyet is értek vele. Végre egyszer nem a téma teljes elítélése mozgatott, hanem próbáltál támpontokat adni, hogyan lehet javítani egy ilyen képen.

Másrészt van pár dolog, amit muszáj megjegyeznem:
- nem hiszem, hogy ott tartanék, hogy neves művészek munkáival vesd össze a képeim, hiszen mindig azt hangoztatod, hogy mindenkit önmagához mérsz
- továbbra sem értem miért a glamour-ral vagyok itt azonosítva, hiszen talán megmutattam, hogy elég széles a skála, amin próbálkoztam
- azt sem gondolom, hogy nem foglalkozom a valós érzelmekkel, szerintem van itt pár képem, amin láthattad, hogy képes vagyok erre

Nem kell erre válaszolni, hiszen azt mondtad nem beszélsz velem... De talán érdemes lenne megpróbálnod megérteni, hogy miért is hagytam itt az oldalad.

Tisztelettel jelezném, hogy én szívesen felvállalnám az alfahími pozíciót, amit nem vennék sértésnek, de sajna ezt nekem nem ajánlgatja senki, nem függetlenül attól, hogy fikarcnyit sem értek se a fotózáshoz, se nőkhöz, Berecz Pitsát meg nem lehet komolyan venni, bár mondjuk baltával viccel azér, és meg tudom azt is érteni, ha valaki, életében könnyen jutott mindig elismeréshez vele született külső tulajdonságai miatt, de pont ezért nem tud szerzett képességeivel kitűnni, mert a külsődlegességeiért lelkesedést vagy fanyalgást felszínesnek és sértőnek értékeli, a műveibe beletett erőfeszítést meg az előnytelen többség saját irigysége miatt nem értékeli helyén, vagy ha mégis, mindig megmarad az a rossz érzés, hogy most valamit vagy inkább valakit értékeltek és ebben az sem segít, hogy itt a Látszótéren saját magát kell először megmutatnia, ami papírforma szerint a fejlődést szolgálja, de hatása szerint alkalmat ad a korai beskatulyázásra is. Hegyi úr meg szerintem túlfeszíti, Attila meg túlfeszül.

Hát, István márpedig marad a rendszer, mindenkit magához mérünk, nem máshoz, részint mert nincsenek alsósok és felsősök, lenne is nemulass, hogy ki hova sorolódik... részint mert aki képes a kritikát értékén kezelni, annak ezzel az ég egy adta világon semmi baja sincs, sőt, akkor lenne megsértődve, ha máshoz mérnénk. Ami meg a sorra megszökést illeti, erről is van véleményem, majd egyszer megsúgom. :)

Sajnálom, ha így döntesz.
Végignéztem a képeidet, amiket beküldtél és azt gondolom, nem ártott neked ez a kiruccanás, ahogy nem ártott a látszótérnek se amiket idehoztál. Én sokat tanultam, elgondolkodtam glamúrról, technikáról, tartalomról. Köszi.
Örültem a találkozásnak.

Bocsi Tesó! az alfát úgy értettem hogy /egyik/legjobb fotós a pasik közt,mert hát a csajok ugye nagyon erősek /Márti,stb../Ez itt visszatérő probléma szerintem,hogy mindenkit a maga szintjéhez próbálnak osztályozni.Aki ránéz az oldalra azt látja a veréb három disznós és dicsérik ,a sas meg egy disznós és ismétlés.Sajnos, Sorra megszöknek a fiatal haladó fotósemberek /Karcos,stb/ Sajnálom ha lelépsz mert a jelenléteddel emelted az oldal fényét /azért jó ha van a gyerektagozat mellett "profi stúdió "is itt/

Az is a munkám kritikája, hogy menjek pszichiáterhez? :)

Soha nem voltam összeférhetetlen. Semmilyen fórumon. Ha találkoztunk volna, pontosan tudnád ezt.
Egyedül itt sikerült ezt kihozni belőlem.
Megjegyzem, miért akarnék összeférni olyanokkal, akik szóba sem állnak velem.

Már megbocsáss, de ha lealfahímeznek, meg ironikus megjegyzéseket tesz valaki az baromira nem vicces.

Aviszontlátásra :)

Attila, te ennyire nehezen vagy összeférhető, vagy csak akkor érzed jól és komfortosan magad, ha akár elvtelenül is, de dicsérnek? Vagy ennyire nem vagy képes különbséget tenni a munkád kritikája és a személyeskedés között, amellett, hogy gyakorlatilag nem vagy hajlandó a humort felismerni például Berecznél? Csúsztatsz öreg, és ha van, amit rühellek, ezt igen, úgyhogy én most veled lezártnak tekintem a beszélgetést. Jó munkát!

István, teljesen igazad van.
Módosítom az "aggatjátok"-at, "egyesek aggatják"-ra :)

Aha, most már elmebeteg is vagyok, aki pszichiátriai kezelésre is szorul :)
Nagyon nem ismersz.
Miért veszed magadra "kritikám"?
Szerinted ellened szólt? Szerintem nem.

Attila, az általános többesszámod szerintem tévedés.

Ugyan. Dehogy. Hiszen István se és Sándor se bántott, ahogy mellesleg más se, mégis bekapcsoltad a hisztigépet. Mondom, magaddal vagy ellentmondásban, de nekem nem dolgom ezt kifésülni. Én úgymond arra szerződtem, hogy ingyér elemzem a képeiteket, amit böcsülettel meg is teszek, de nem vagyok senki pszichológusa vagy -átere. Csak ilyenkor eszembe jut, hogy lehet, hogy egyeseknél az a baj, hogy ingyér van, és ami ingyér van, azt nem kell megbecsülni, mert nincs értékcsere. Ezzel valóban nem mindenki tud mit kezdeni.

Zsolt, már nem várok Tőled többet.
Köszönöm az eddigieket!

Akkor tudtam volna máshogy hozzáállni, ha nem aggatok rám ilyen kedves jelzőket.

Mondtam, amíg így állsz hozzá, tőlem marad a vállvonás. Előbb a balt, aztán a jobbat is.

Biztos, hogy nem értesz.
Mert nem a kritikán sértődök be. Ezt mondom fél éve.

A glamour világom is hozzám tartozik. Az munka. Szerintem kiderült, hogy máshogy is tudok látni. De Ti ezzel engem azonosítok állandóan, nem a munkám egy területét. Azért mert csinálok glamour fotókat, azért már egyből maníros giccsfotós, sweet boy, meg mára már alfahím is lettem a szemetekben. És mivel ez nem igaz, nem is hallgatom tovább ezt. Ezt most érthető???

Tudod mégse biztos, hogy értelek, mert nem velem, és nem is a többiekkel, hanem saját magaddal vagy ellentmondásban. Egyszer azt mondod, hogy tanulni akarsz és elhagyni a maníros giccsfotózást, aztán meg besérülsz a kritikán és hátsó gondolatokat tulajdonítasz, összeesküvést ellened.

Az ízlés, aminek glamour világod híján látszik lenni, kitartással, nyitottsággal ismétlés általi tanulással fejleszthető, senki se születik vele. A baj nem ez Attila, hanem az, hogy a kritikát nem magad munkájára vonatkoztatod, hogy tanulj belőle, hanem azok ellen fordítod, akik elemzik, értékelik annyira a munkáid, hogy szóljanak hozzá, és ez az, amivel se én, se mások nem fognak tudni mit kezdeni, amíg személyiséged ezen részén nem változtatsz. Addig részemről marad a vállvonás.

Örülnék ha nem személyeskednétek, pont az ilyenek miatt távozom.
Alfahím státusz? WTF???

Á csak irigykedünk ,hogy te ilyeneket fotózol,mi meg csak a saját lábunkat.
Ha lelépsz megürül az alfahím státusz...Esetleg nekem adnád a tűzoltó muki jeledet?
Mer mióta csúfoltam a pedi cukicicusát Hellókittynek azóta egy paraszt kapa vagyok csak itt:-)

Megrázni akkor rázza meg magát az ember, ha valami baja van, vagy magába roskad, vagy ilyesmi. Én csak úgy döntöttem, hogy nem kell itt lennem :) Miért rázzam meg magam?

Na nehogy már... Légyszi rázd meg magad!

Zsolt, elgondolkodtam!
További jó munkát Nektek, és szép képeket!

Attila, a tévútra nem rámennek, hanem inkább rájönnek... :)
De én nem mondom hogy ez az, csak kitartok amellett, hogy mit juttat eszembe.

Egyébként pedig szeritnem Anita állt elő a legbölcsebb javaslattal :)) Hiába, a nők mentik meg a világot mindig! És ezt Te is tudod, sok fotódon láttam! :)) Ezen spec. nem, de nem baj, csak elmondtam.

Attila, semmi sem hibátlan, sorolhatjuk még a közhelyeket. Én viszont közhely nélkül kérlek újfent, gondold át, hogy merre s hogyan tovább, mert érzésem szerint az, amilyen célból készíted és beküldöd képeidet, valamint ahogy reagálsz az arra kapott hozzászólásokra, nem járul hozzá érdemben sem a te, sem a látszótér közösség fejlődéséhez. Te magadról beszélsz, mi a képeidről; te a munkáid értékelését folyamatosan magadra veszed, miközben a képek attitűdjén - leírtad - nem is akarsz változtatni. Üldözteted magad fejben, de ehhez mi miért kéne, hogy asszisztáljunk? Ez improduktív - viszont a farkast kiáltó meséhez hasonlatosan kitartó munkáddal eléred, hogy jó szívvel nem fog senki se pro se kontra hozzászólni a képeidhez, nehogy újra besérülj.

Zsolt, lehetsz büszke a látszótérre!
De megvannak a látszótérnek is a maga hibái.
Ahogy nekem is.
Hagyjuk ezt a hiszti dumát.

Sándor, amit írtál, az az útkeresés maga. Miért baj, ha rossz képeket csinál az ember néha/sokszor? Te sosem próbáltad a tévutat? Csak a helyeset? Honnan tudod, hogy a helyes úton jársz, ha nem ismered az összes utat? Ilyen kérdéseim vannak csak.

Attila, engedd meg, hogy mondjak néhány dolgot, függetlenül ETTŐL a képtől, és leszögezem, hogy segíteni szeretnék neked, tehát ezt ne veszítsd szem elől.

Ide mindenki okulni jár, egymástól, elemzésből, saját kútfőből. Te nem első esetben tulajdonítasz hátsó gondolatokat, ami tekinthető a bizalmatlanságod jelének is. De azt gondolom, hogy erre nem szolgált rá senki, mert senki se bántott téged. Jó lenne ezt végre elfogadnod, feldolgoznod és helyére tenned.

Aztán meg: hisztizel. Nem első eset. Feltöltesz valamit, akármit, és ha nem esnek tőle hasra, besérülsz. Ha ennyire nehezen viseled a kritikát, azon el kéne gondolkodj, mert senki se azért jön, hogy a tökéletes képeinek faliújságot találjon. Legalábbis remélem, mert aki faliújságnak nézi az oldalt, az hamar kihull.

Te is tudod, hogy sokszor giccsbe csúszó, amit csinálsz. Amikor beiratkoztál, akkor azt mondtad, hogy tanulni, okulni és legfőképp változni szeretnél, mert amit elértél, azon az úton eljutottál oda, amiben te is érzed, hogy nincs több, és keresed azt, hogy lehetnének a képeid jobbak. Ugyanakkor hiába az elemzéseknek, újra és újra ugyanazokat a képi manírokat használva töltesz fel, most leírod, hogy tulajdonképpen provokációként.

Mivel nem első olyan eset, amikor totálisan félreértve a segítséget besérülsz és levágsz egy hisztit, most én mondom: Attila, gondold kérlek higgadtan végig, miért jöttél közénk, ha okulni, változni, ahogy mondtad, akkor sokkal nyitottabbnak és türelmesebbnek kell legyél, és végre le kell tedd a hátsó gondolataid, mert itt senki se bánt, viszont bizonyos fokig a feltételezés is eshet rosszul, tudod.

Ha viszont neked csak közönség kell, aki tapsol bármi áron bármire, itt nem azt találod, ez nem a "nice shoot nyalom a hangod" oldal, és erre igenis büszke vagyok, mert 5 év munkája van abban, hogy az emberek merjék vállalni a véleményüket, próbálják azt kifejezni és minél szabatosabban elmondani úgy, hogy az a képről és nem az alkotóról szól, és ha van ötlet, javallat, azt is tegyék hozzá. Ez a látszótér.

Kedves Attila, sajnos nem tudok olyan mélységben és terjedelemben válaszolni, ahogyan azt te is, és a képeid is megérdemelnétek, mert féllábbal úton vagyok, és nagyon sokáig távol leszek. Mégis, ha röviden is, reagálnom kell, mert, ha nem István értékelésére borultál ki, akkor az én szavaimra, más most, itt nem szólalt meg.

Én személy szerint kifejezetten megkedveltelek, és a képeid egy nagy csoportját nagyon nagyra értékelem. A másik csoportját sajnálatos tévútnak tartom. Ez a véleményem.

Kívánok neked minden jót.

Most is őszintén mondom, hogy nem kísértem figyelemmel a személyes vitáidat. Valójában nem tudok előzményről csak foszlányok vannak meg, de nem látom értelmét bogozgatni sem.

A hozzászólásomhoz is fűzhető felvetéseidre visznt válaszolni szeretnék:

Írod:
Csak azzal, hogy rossz, hiteltelen, nem megyek semmire. Meg kellene azt is mondani, mitől lenne jobb.
Én nem azt mondtam hogy rossz, én azt írtam, hogy Szép a modelled is, szép a kép is, és mégis, nem ragad el a fotó. Talán mert mintha a tévében látnék a romantika csatornán egy brazil filmet, ami nem hozzám szól.

Ebből kritikus pontként a romantika csatornán játszott brazil film ami megcsapott bizonyára, és nem az, hogy szép a modell és szép a fotó... :) kevésben, de ebben biztos vagyok.
És ez a reakciód azt sugallta, hogy felismered mit jelent számomra a romantika csatorna brazil tévéfilmje:) és ezekszerint Te sem bókként értelmezed, azaz legalább sejted, hogy mi a kritikus benne. De biztos vagyok abban is, hogy ezen filmek készítői is átlagosan jó emberek, és sokat dolgoznak maguk sikeréért, és ezt tudod bizonyára Te is. Azaz nem ez lehet az ok. Ha remekműnek tartanád, egészen biztosan mellette kardoskodnál, de most az összevetésemért színvallásra szólítottál :)) De kérlek, azt is lásd be akkor, hogy ha ez mind igaz, akkor tudnod kell azt is, hogy a magad eszközeivel mit kellene másképpen tenned, hogy mitől lenne jobb az a fotó, amely címe Fekete özvegy, és egy nőről szól aki megölte a férjét... Én jó szakembernek tartalak, aki nagyon jól bánik a gépével, és én nem gondolom magamról, hogy bármiben tudnék Neked segíteni a gondolataim és benyomásaim átadásán túl. Én bizonyos értelemben egy alsóbb osztályt taposó iskolatársad vagyok - az is lehet, hogy másik szakon - aki most kapott egy taslit mert pofázott :))) Így is érthetem, nem? ;))

A másik. :) Mint embert, nem is ismerlek. Gondolom, nem is nekem szólt, hogy kritikával illetném személyedet, nem tuom ki itt az ismerősöd aki személyeskedett Veled, ez valamilyen visszacsatolás lesz, ezért nem is reagálnék rá jobban. De írod is a végén, ha jól értem minderre, hogy nem nekem szól... Oké. Ámen. :)

És szóval a kép? Szerinted brazil film, vagy sem?

István, tudod jól, hogy egy átfogóbb dologról beszélek.
Általában igaz, az, hogy itt sokaktól távol áll az amit csinálok.
Ez nem titok szerintem. Ezért helyén való a kérdésem.

Persze, érdekel az amit gondoltok. Csak azzal, hogy rossz, hiteltelen, nem megyek semmire. Meg kellene azt is mondani, mitől lenne jobb.

Sokszor érzem azt, hogy nem a kép kapja a kritikát, hanem én mint ember.
És jó látod, erre valóban érzékeny vagyok.

Nem hiszem, hogy kell erről nagyon beszélni, sokszor elmondtam már a kritikám a látszótérrel szemben :)
És bocsáss meg, de ez a legkevésbé szól Neked! Mármint a kritikám :)

A magam részéről igen, hogyne tudnék Veled együtt élni itt! Ne viccelj már! Nem hiszem, hogy bárki ilyet gondolna itt!

És én is felteszem a magam kérdését mielőtt továbblépnénk:
azt írjam ide és általában a képeid alá amit olvasni szeretnél, vagy amit én gondolok és érzek?

(intermezzo: az én szememben mindenképpen jó, hogy nagyon érzékeny vagy! Oké, nem sértődtél meg, elfogadom, de érzékenyen érintett... féltem tőle én is hogy így lesz, előre az elnézésedet kértem. A többit majd később, ha akarsz róla beszélni :))

Köszönöm a hozzászólásokat!
Biztos voltam a reakcióban :)

Namármost... Teljesen megértem, hogy számotokra ez nem művészet.
Én sem gondolnám azt, hogy ez az. Azt is lehet mondani, hogy ez nem fotográfia.
Lehet. Ugyanakkor rengeteg munka van benne. Nem találtam épp olyan olyan nőt aki épp most tette el láb alól a férjét, hogy teljesen hiteles legyen az alakítás. De megpróbáltunk mindent megtenni. Hiszen instruált modell leckéről van szó.

Felteszem a kérdést, hogy együtt tudtok e élni a képeimmel vagy sem?
Fontos kérdés ez.
Most mondom, hogy nem fogom az általatok képviselt irányt követni. Ez nem az én világom. Ezt vagy elfogadjátok, vagy nem. Ha nem, akkor nem zaklatlak tovább Benneteket a "hiteltelen" (tudom ezt így senki nem mondja, de ez a lényeg) képeimmel.
Mielőtt megint rámsütitek, hogy megsértődtem, nem, nem sértődtem meg :)
Csak gondoltam felajánlom a lemondásom, ami már úgyis régóta a levegőben lóg :)

Igen, István, megtaláltad a kulcsszót: brazil film. Sajnos.

Igen, jól látom, instruált modell. Fekete haj, fekete szem, vörös rúzs, könnycsepp, pisztoly... Az érzés azonnal megvan, ismerem, láttam már, üzenték már több esetben. Szép a modelled is, szép a kép is, és mégis, nem ragad el a fotó. Talán mert mintha a tévében látnék a romantika csatornán egy brazil filmet, ami nem hozzám szól. Kérlek, ne haragudj! Ez csakis egyéni megközelítés!