Egy kis filmetűdöt látunk, amely egy állóképpel kezdődik és tulajdonképpen evvel is fejeződik be. Másrészt pedig egy narráció, egy versfelolvasás hallható. A következő problémáim vannak ezzel a kisfilmmel, hogy ez is többször elhangzott már azt hiszem az Estiskolán a filmekkel kapcsolatban, elsősorban a fikciós munkákkal kapcsolatban, hogy van egy régi alapszabály, ahol ugye a klasszikus filmművészet azt mondja ki, hogyha egy filmben, egy jelenetben megjelenik a pisztoly, akkor ott nagyon nagy baj van, hogyha ebben a szakaszban valamikor ez a pisztoly nem dördül el. Talán egy klasszikus példa erre Marco Ferreri Dillinger halott című filmje, érdemes este esetleg megnézni, ugyanis a képen egy vasúti sínt látunk, nyilvánvalóan várható, hogy itt valami fog történni a vasúti sínen. Maga a vasúti sín szimbolikája az természetesen a vonattal, a közlekedéssel kapcsolatban és innen látva mindig valami veszélyt is jelent. Ilyen értelemben ez a film nem zárul le, nem záródik le, nem lehet tudni, hogy mi ennek az egész folyamatnak a vége. Azt is megjegyezném, azért ez egy technikai hozzáfűzés, hogy természetesen ha ez, mert hiszen hasonló fotókat is láttunk most az Andrástól, tehát ez valahol az életkörnyezetéhez ehhez közel lehet ez az eszköz, azért jó lenne annyi fényt használni videó kameránál is, hogy ne essenek szét a felületek és ne legyen ez ilyen vibráló, színfoltos szakasz. Ami itt érzékelhető, az abból állt elő, hogy nem volt elég fény a forgatásnál. A filmnek véleményem szerint nincs vége, nincs lezárása. Másrészt pedig fontos szerintem a vers, fontos az, amit hallgatunk hozzá, hiszen az értelmezi ezt a hosszú egybeállításos történetet, de azt meg jó lenne esetleg úgy előadni, felolvastatni, megfelelő narrátort találni, amitől még erőteljesebb lesz ez az állókép. Most én igazából egy külön versfelolvasást hallok, egy külön képet látok, a kép nem záródik le. Biztos vagyok benne, hogy az ok amiért elkészült ez a házi feladat az fontos. Értem én azt is, hogy a rezonancia leckére küldte ezt el, csak alapvetően filmtechnikai szempontból nem áll össze a kép, mert ezeket én hevenyészett karcolatoknak érzek. Biztos fontos ezeket megmutatni, de valami parányi hiányzik az egész történetből és azért merem ezt mondani, mert tudom azt, hogy Gimesi András képes nagyon-nagyon jó munkákat és nagyon jó alkotásokat is csinálni, de én úgy gondolnám, hogy nem illendő pont az András miatt, az András felé mondom ezt, félig kész történeteket lerakni az asztalra. Nagyon fontos lenne, hogy legyenek ezek kidolgozott munkák. Én erre nem tudok most pontot adni. (szőke)

Új hozzászólás