felfedező
felfedező
felfedező
avagy az élet apró örömei

Hát a Dani itt ezzel a megoldásával egy picit nehéz helyzetbe hoz, mert... merthogy ez a riport ez még nincs kész. Öööö... Ráadásul az is a bajom, most ne haragudj meg Dani, de itt folyamatosan ugyanolyan zárt kompozícióban van ez a két kis ember, nem túl segítőkész ez a helyzet... szóval jó, látom, értem én persze, hogy a kisfiú és a kislány, aki épp világgá ment, és megállt a gyufaárus kislány bódéjánál, venni egy kis medvecukrot, de már nem volt náluk pénz, és ott szomorkodtak, vitték a kis babát is, és a kislány észrevette, hogy ott röpül a kismadár... szóval értek én mindent, és utána mi történt? Jó, örülünk, a nagy bánatból, ami elindult meg a fáradtságból egyszercsak a két kisgyerek felfedezi a kivezető utat. úgyhogy én kérném befejezni ezt a riportot, és átgondolni, hogy ha elindítunk egy történetet, akkor az itt ennyi? Tehát ez egy egysoros vers vagy hogy mondjam? Hát... ismétlés, elég nehezen mondom ezt, mert tudom, hogy ez nagy meló, de akkor is, Dani, lécci, lécci. (hegyi)

Hozzászólások

Zsótibácsi oszt van-e eladó sorban lévő lyánya?

rendező úr, kerítsen már magának két kölköt. :)

értem én és még mindig ennyi van, hogy ezzel nincs is semmi baj, csak ha ezt ki is fogom tudni bontani, akkor sem ebben a helyzetben, ebben a rendkívül ígéretes szituációban, mert ez egy ellesett momentum volt, aminek ha van is folytatása, "ismétlésre" alkalmas reprodukálása akkor sem valószínű, hogy én ott leszek, hogy ezt dokumentáljam.
:) de mint írtam már: meditálok rajta.

Dani, minden szuper a képekkel, jó a beállítás, minden jó, csak a történet nem jön ki.

köszönöm a szépeket szépen, de mint írtam ha lesz is folytatás akkor sem velük, nem ebben a szituációban. nekem nem fáj az a sosemvolt röfi, de köszönöm, hogy "én" ezt nekem adná:) vegyük úgy, hogy kaptam tőled egyet és az nekem többet ér mint a kincstári három. és igen, a budhának igaza van, az a tér nekem hozzátesz a képhez mégpedig így, hogy bevezet az ő világukba.

Nehogy levágd. Az utat vágnád le, ami hozzájuk visz :)

Nincs netem, és más gépéről jöttem ide. Nem tudom, szerintem a munkát is, és főleg a szituáció felismerését értékelném, meg igaz ugyan amit írsz, de a történet szépen elindul. És, ha gyermekkornak nézem, szerintem az egyik legjobb kép(sor) a kategóriában.
Ja, nem tudom, hogy mikor tudom elolvasni a válaszod.:-)

Feri, mi az, nevet változtattál? Azt gondolom, hogy a röfizés akkor működik, ha van megoldott feladat, itt az ismétlés után térjünk erre vissza.

Sajnos egyet kell értenem Zsoltal. Viszont szerintem legalább egy savanyröfit akkor is érdemel ez a sorozat!

igen ez egy egysoros, egypillanatos valami. :)
én is tudom, hogy nem ilyen egy riport, de mégis ugye az érződik, hogy itt - és pont nem ott ahonnan ezt nézzük - nagy dolgok történtek. csak az ő világukban van meg a történet amit bemutatok és, hát nem is látszik.
megértem, hogy ismétlést kérsz, egy a harmadik dimenzióban játszódó történettel. ha lesz is nem velük mert az nem megy, de majd meditálok rajta.
:)

Nem is olyan apró örömök ezek, a legszebb emlékeim, a lányaim kisgyermek korához kötődnek, amikor felfedezték az őket körülvevő világot. Fel idézett ez a kép néhányat, köszönöm. Viszont azért megjegyezném, hogy a nagy előtér nem tesz hozzá a képhez szerintem, én le vágnám.

Tündéri kis történet!

Új hozzászólás