fénykörökben, homályosan

Gime fénnyel játszó képei közül nekem ez tetszik a legjobban. Egyrészt esztétikailag is, formailag is, kompozícióban is rendben van, másrészt a szokásos Gimesi féle nézéstechnikán kívül nincsen semmilyen manír a dologban, nincs semmi csináltság. Van egy alkotó, itt még az sem zavaró, hogy a ruházatával ő elütne a környezetétől, mert itt most kifejezetten jót tesz az, hogy sötét ruhában van, mert a háttérbe tud ezáltal olvadni, és onnan előbukkanni, mint egy varázsló, aki mint egy fényfolyósón jön felénk a kis távirányítójával. Az üzenetnek ez a része tökéletesen rendben van. Sokat vacilláltam azon, hogy a karóra mennyire érvényes, mert első pillanatra azt mondanám, hogy nem, zavaró, de ha a szemüveget is hozzáveszem, és azt, hogy ez tulajdonképpen a cselekvő ember ábrázolása, akkor elfogadható ez az egész. Az egy másik irány lenne, hogy ezt leplekkel megoldhatjuk úgy is, hogy maga a gesztus ne legyen ennyire tárgyias. De jók az irányok, jók a vonalak, és sikerült olyan kompozíciót és olyan esztétikai formát találnia Gimének, amivel ez az egész rendben van és egyben van. Nagyon meglep az, hogy ehhez nem szóltatok hozzá, miközben sokkal erősebb kép, mint a városi üzenetei. Nem ártana erről is beszélnünk, mert itt osztjuk Gimét rendesen a városi képeivel kapcsolatban, de akkor, amikor valami váltás történik, vagy valamilyen más irány kipróbálása, akkor ebben a visszajelzés neki is segítene. (hegyi)
értékelés:    

Új hozzászólás