Fifikével lementünk, ma sétálni és eszembe jutott, hogy még nincs is rólunk közös kép, így nagysietve ezt a képet sikerült összehozni. Majd csinálok egy jobbat is ha lesz gépem.
A Dánieltől már megszokhattuk, hogy kedveli a formai játékokat, és ezekből látunk itt is egy ízelítőt. Ha megfigyeljük a képet, akkor a tükröződés játékában azt a kettősséget láthatjuk, hogy van egy autóablak-felület, amiben tükröződve látjuk az alkotót és fifit, aki hát valamilyen kutyafajta lehet, akit elvitt talán sétálni a Dani. De látunk még egy autót is, tehát a kint-bent játéka megfogalmazódik a képen. A kompozíció szempontjából egy érdekes kérdés számomra, hogy a hármas osztat, a felső egyhatod rész, ami egy viszonylag fehérbe átúszó része az autó melletti térnek, egy túlvilágított rész, és az alsó rész is fehér, ami talán az autó ajtaja lehet, és e kettő között van a képnek az értelmezhető része, azaz a figurális ábrázolás. Tehát használ egy belső keretezést is az alkotó. Ami kérdéses számomra az a vágás, mert a kép elbírt volna kicsit tágabb értelmezést is, tehát akár a Dani válla, az autó orra, a kormánykerék, azaz ezek a formák befejeződhettek volna. Megint egy kicsit a határon érzem ezt, azaz ha már vágunk, akkor lehetne szűkebb ez a kompozíció, úgy, hogy az alkotó vállánál akár még egy ujjnyira vághattunk volna. Tehát ez egy olyan kérdés, ami mindig az exponálás pillanatában döntődik el – de ezt a döntést már az exponálás előtt meg kellene hozni, azáltal, hogy lepróbáljuk magát a helyzetet. Nyilván egy ilyen gipszkutyával járni a városban az már maga egy performansz, és ebben a helyzetben az alkotó nem biztos, hogy azt a fajta koncentráltságot tudja nyújtani, ami ennél a helyzetnél szerencsés lett volna. Emellett azt is mondom, hogy a formák egymásba ágyazottsága szintén kérdés, és én azt mondom, hogy most ha rangsorba kell állítani a formákat, akkor van a Fifi, az alkotó és az autó. És most ez a három egy helyre van gyűjtve, egy csokorba, egy formai tengelyen dolgozik, egy közös pontból indul ki sugárirányban kimozdulva a vonalak. Egy kompozíciós kérdés, hogy ez mennyire van átgondolva, úgyhogy én azt mondom, hogy maga az ötlet jó, és pl. én a Fifi történetéből szívesen látnék még folytatásokat, már amennyiben megoldható, és ez a kép is a házi kedvenc leckére elfogadható, ez most egy disznó, és várom a folytatást a Danitól. (hegyi)
értékelés:
na látod a termés az ami felől nem aGGódok, ha rólad van szó:)