Feri, én ezt nagyon kedvelem, és csak remélem, hogy ezeket az önkép-sorozatokat folytatni fogod. Bele-belecsípsz ebbe a témába, holott én azt gondolom, hogy ha egyszer belefogsz, akkor vegyél egy nagy levegőt, mint a búvár, bent tartod, és elkezdesz a korallzátonyokon bóklászni, és keresni azt a gyöngyöt, vagy kagylót, mert lenne értelme, szerintem visszahatna a többi munkádra, ha ebben haladnál. Tudom azt, hogy az ember félti a fényképezőgépét, azért fontos ez a pánt, de a képen nem jó. Úgy kellene megoldani, ha ilyen önképet csinálsz, hogy ezt valahogy levenni, persze óvatosnak kell akkor lenni, jobban oda kell figyelni, de ez ne szerepeljen a képen, mert egyébként ez egy izgalmas kép lenne. Én arra bíztatlak, hogy kezdj el magaddal dolgozni, mert egy csomó problémát fel fog hozni a felszínre, amiről fogunk tudni beszélni, és szerintem ezek fontos ügyek, és még mindig jobb, ha veled kapcsolatban beszélek arról, hogy vedd le a kis csíkos pólót, és vegyél föl helyette mást, vagy fésüld meg szépen a hajadat, mint ha ezt egy modellel kapcsolatban mondanám. Ott a modell integritását is célkeresztbe veszik akarva-akaratlanul is a dumám, tehát én inkább kritizállak benneteket a képen, mint egy idegent, ott mindig nehezebb helyzetben vagyok, mert az a modell nem tehet arról, ha a fotós bénán csinált valamit, és nehogy bántódás legyen belőle, ott az ember visszafogottabb. Ha ti magatok vagytok a képen, ez is értelme az önarcképezésnek, akkor könnyebben mondom el az alapproblémákat. Úgyhogy hajrá, hajrá, várnám a folytatást. (hegyi)