Nagyon fontos lépés az, amikor valaki elkezd modellel dolgozni, instruálni, odafigyelni egy másik emberre, és általa, a közvetítésével megfogalmazni képi üzeneteket. Ezért leszögezem már az elején, hogy ez egy három malacos kép. Picike igazítások kellenek ahhoz, hogy minden rendben legyen ezzel a fotográfiával. Egyrészt a háttér elhelyezése jó, picit talán jobb oldalon túl van világítva, de ez is elfogadható, azonban ha ott a háttér, ahol most van, akkor egy picikét a modellt jobbra kellene mozdítani, hogy a kép bal, sötétebbik szélén ne olvadjon ennyire egybe minden egymással. A másik kérdés a vágás - a fejtetőből picit több kéne, csak egy lehelletnyivel több, és a hasnál vagy kevesebb, vagy több, de most olyan helyen vágódik, ami nem zárja a formát. Ha jól látom, a bemozdulás nem csak a modellre érvényes, hanem a hátérre is, ez azt jelenti, hogy a gép mozdulhatott - ilyenkor, ha hosszabbat exponálunk, nem árt állványt vagy valami támasztékot keresni, mert ha nincs semmi éles nyugvópontja a szemnek, akkor a bemozdulásnak indokoltnak, a kép története szempontjából érdekesnek kell lennie. De ezek mint írtam, kis apróságok, amiket Mariann a következő képénél már tud javítani. (hegyi)
értékelés:
Szabolcs, pedig ilyen egyszerű a megoldás, ahogy írtad. Bármennyire átgondolt képeket szoktam küldeni, elmondásod szerint, ez most úgy tűnik egy ilyen egyszerű megoldás lett, a cím tekintetében. Hableány, mert olyan volt, mint egy hableány. Ennyi az egész.
Tudat alatt lehet van benne más is, de az pont azért van a tudatalattinkban, mert nem konkrétan mondjuk, csináljuk, érezzük. Szóval egyenlőre más magyarázattal nem tudok szolgálni, hogy miért az a cím, ami.
na jó, de ez akkor már nem a rajzfilmes, hanem a derillhanna féle hableányra hajaz :)