Csak mert szeretem...
Nagyon pontos fogalmazás, nagyon szerethető. Számomra ez a címadó figura nem is olyan fontos, mert olyan az egész, mintha a nézőt is behívná ebbe a hangulatba Diána, azt mondaná, hogy "gyere, ülj ide mellém, és igyunk egy teát". Vannak olyan pillanatok az ember életében, amikor úgy elmereng dolgokon, és elbíbelődik tárgyakkal. Ha épp a keze ügyében egy teáscsésze van, akkor azzal. Figyeli, bambulja, közben a feje valahol máshol jár, de a megfigyelés valami hasonló élmény, amikor egy kicsit fókuszálatlanul nézünk valamit, és nem is nagyon matekolunk, hanem az élményeket próbáljuk meg helyretenni, az elmúlt időszak élményeit. Nekem ezt hozza ez a kép, nagyon örülök ennek a munkának, és nagyon tetszik. Azon elgondolkodtam, hogy biztos jó-e az, hogy ez a Sir Morton címke ebben a formában jelenik meg, értem ezalatt azt, hogy ott van az a kis ragasztó, és ez egy kicsit engem mintha kibillentene, visszahoz a valóságba, hogy ez hogy van odaragasztva. Lehet, hogy én ezt megfordítottam volna, hogy ez hátra kerüljön. Lehet, hogy ez szőrözés a részemről, így is elfogadom. De itt is szeretném kérni Diánát, hogy első leckéket mutasson nekünk, várom a munkáit, mert nagyon izgalmas az a kezdés, ahogy ezeket ide behozta hozzánk. (hegyi)
értékelés:
Ja, és üdv az Estiskolában!