András, azt kell, hogy mondjam, hogy itt megint a konstrukcióval van baj, azzal a komponálási helyzettel, ahogy te ezt így létrehozod. Ezt olyan szinten kiélesítetted, ami a valóságban sosincs, de tessék egy kicsit hunyorítani, és elképzelni azt, hogy itt miket is látunk. Van itt egy függőleges oszlopunk, van egy átlós hasábunk, és van a háttérben egy amorf foltunk. Ebből kellene valahogy képet komponálni. Itt most az a baj, hogy ez egyrészt dől, ami zavaró, másrészt pedig bátortalannak érzem azt a formai őrületet, ami itt létrejön az átlókkal. Ha egy kicsit közelebb mész a korlátrészhez, akkor merészebben, erősebben dőlhetne a korlát, egy kicsit lejjebb guggolva határozottabb lenne az oszlop, tehát egy olyan átlós elrendezést kapnánk, ami nagyon is dinamikusan szabdalhatná a teret, és akkor azt mondom, hogy értem, és elfogadom a kompozíciót. Így ez most nincs kész. Ismétlés. (hegyi)