Sokat gondolkodtam ezen a képen. Ez egy jó fotó. De nem tudok elmenni amellett a gondolatom mellett, hogy nekem ez valamiért nem túl szimpatikus. Valószínű, hogy az expozíció pillanatában az arcvonások, vagy ez a beállítás nagyon katonás. Valami gátló tényező van köztem és a fotó között. Adok rá neked kettő csillagot, és megmondom, hogy miért nem hármat. Egyrészt a bindzsizés, amivel én nagyon nem értek egyet. Ne haragudj, de nálam a bindzsizés ha nem indokolható, és nem elkerülhetetlen, akkor a kedvemért legalább lehetne ezt kevésbé erőltetni. Kértem is tőled, hogy ha lehet, akkor ezt egy kicsit hanyagold. Ez a vignettálás itt ez borzalom, nem értem. Ennél a képnél lehet, hogy a kevesebb több lenne. Most így, ebben a formában az arc teljesen mást sugall, mint maga a kompozíció ezzel a sapkával együtt. Az arcon ott van az idő lenyomata. Ott van egy történet. De ehhez nem kerülünk közelebb. Gimesinek nem tudom, hogy volt-e köze ehhez a bácsihoz, az ő történetéhez, egyáltalán valmilyen szinten kapcsolódott-e ő ehhez hozzá, avagy utazott a HÉV-en, ott volt ez a bácsi, aztán lefotózta. Mert minden embernek megvan a maga története, és ezt el kell tudnunk vele meséltetni. Tudom, hogy most hülyeséget fogok mondani András szempontjából, de én lehet, hogy ezt a sapkát félbevágtam volna, és azt mondom, hogy oké, hogy ez egy ilyen jó kis formai játék, de én nem ebbe kell beleszeressek. Ha a képnek letakarom a felső egyharmadát, máris elkezd élni az arc. Most ezzel konkurál a sapka. Tudom, hogy ebben ez a "buli", hogy ez az őrület benne, hogy láttunk egy bácsit, milyen egy hülye sapka volt rajta a kis bőrkabátján és a kis kinyúlt pulóverjén kívül, de ez csak az első benyomás. Rögtön, még mielőtt beérne, leszüreteli a gyümölcsöt. Ez lehet, hogy túl elvont, amit mondok, de valahogy nekem ennél a képnél ez a bajom, hogy a sapkájával foglalkoztál, nem az emberrel. Emiatt nem tudok rá három csillagot adni. (hegyi)
értékelés: