Üdv!
végigolvastam a hozzászólásokat. egyvalami jutott eszembe: gyermekkoromban, ha valami nagy tragédia ért, tutti, hogy a fürdőbe rohantam, és ott bőgtem ki magam. az egy biztos hely volt, nem zavart senki, és hosszan bánkódhattam, amig le nem nyugodtam. néha most is, ha nagyon nem akarom, hogy bárki is rám nézzen, vagy megzavarjon, ott nyugszom le.
ennyit rólam és magáról a helyzetről.
a fotóról inkább nem.
á.

Szerintem a plüssmacit szorongatni vagy az ágyon feküdni és könnyeket hullatni vagy a megszokott és azonnal egyértelműen értelmezhető magatartás anakronisztikus sugallatú. Amúgy a Gondolatok, az Ábrándok nem csak helyhez kötöttek lehetnek, bár ennek a hangulatnak szüksége van erre a klotyóra. Az asszociáció bátran lehet elvonatkoztatottabb, mint a -sztem szűk fantáziájú- bűzzé meg citromillattá degradált megjegyzések.

A hiányérzet nem minden esetben párosul szomorúsággal, a wc meg a fürdő pedig egy nagyon privát hely... hadd ne kelljen tovább görgetnem... :)

Pedig szerintem van! Ez az a hely ahol tuti nem zavarják az embert és itt nyugodtan lehet szomorkodni és ez nem ölelés hanem ráhajtja a fejét.. Szerintem a csajok szoktak itt és így szomorkodni

Hát, ha nem ölelés, akkor szorítod le a tetőt, hogy ki ne szivárogjon a csí.
Én se látom a cím és a WC közt a jó kapcsolódást.

..ki mondja meg, hogy egy virágot, egy gumibabát vagy egy wc kagylót érinthetünk-e meg akkor...?

Mácsai úr, hát Te sem látpod, hogy nem ölelés az ott???????

Camilla! Szerintem ez egy qrva jó kép. ... Lehetne, ha nem a WC kagylót ölelnéd át, mert így ebben a formájában el viszi az asszociációmat olyan irányba, amit a cím nem tükröz, s ha el tekintek a kagylótól, nekem kitűnően tükrözi a kép azt a hangulatot, amit ki akartál vele fejezni.

:-)

a képeim is én vagyok... a többi ebből következik... épp erről van szó.

A kérdéseim a képre vonatkoztak. :-)

az interpretációs értékrendünk qrvára különbözik. Ennyiről szól a fáma.

Kedves Camilla, hagyjuk a mellébeszélést.

Anita!

gyávaság? óvatosság? az ön védelme? sérülés? eufóriakáosz? faldöntés? mindegy hogy nevezzük... a lényeg, hogy érezzük.
köszönöm a verset! :)

Zsolt, finomítani .... igen. Ezért vagyok még itt. és kellenek azok a "pofonok" amelyek a Hegyi hozzászólások illetve Hegyi-Szőke, Szőke elemzések. akkor felébredek egy pillanatra és érteni kezdem...

Kedves Zoltai Péter,

annyi bizonyos, hogy nem egy nyelven szólítandóakká lettünk, valszeg ez születési rendellenesség, amely nagyon rendben van részemről, hát Valaki azt mondta, hogy:

"Az ábránd és valóság ellentéte semmiféle kárt nem okoz, ha az ábrándozó komolyan hisz álmában. Ha van valami érintkezés ábránd és valóság között, akkor minden rendben van."

Béla, szia!

A Nő visszatért a Valóság vasfogai közé, tudta, hogy szólítani fogják, hívatni, mint valami vallatáson.....
Ott ült azon a helyen, ahol még a Sóhajokat markolta és képtelen volt felébredni ebből az Álomból, mindegy volt hogy Aladdin szőnyegén repül, vagy Don Juan Ölelésében ringatja magát, az mindegy volt.... avagy épp a bugyros Purgatórium örvénye rángatja lejjebb és lejjebb, mindegy volt, mert az Érzést védte, amelyről szinte már lemondott, mint az apácák a kolostori eskü kapujában állva... NEM! Megértette, hogy itt döntenie kell... és csak hallgatva ült ott mozdulatlanul és a reménybe burkolta halott szívét, Valaki odanyögte a fülébe a SZÓT.

"...és már csak egyetlen Érzés lüktetett fájó ereiben :- Hiányzol! "

DomjánPeti nincs semmiféle negatív érzelmi állapot, miért is kérsz elnézést? Nagyon köszönöm a személyes hozzászólást, nem tudom hol tartasz az ÉLETEDBEN, biztosan más hullámok sodornak minden egyes személyt, a "határoknélküliállapot" az olyan, mint mikor hajnalban félálomban arra gondolsz, hogy nem nyitom ki a szemem, mert még most nem kell, nincs időkorlát se rohanás, csak az a pillanat létezik, amikor érdemes magadon kívűl létezned, és onnét szemlélned a helyzeted, tehát amikor épp akkor, abban a pillanatban TE vagy jelen, nem a múltad vagy jövőd, TE és a megmagyaraázhatatlan spirituális erő amely kibújik belőled olyan hatalmas és szenvedélyes, szétszaggat és elmélyít a teljesség viharában. Hát ennyi. Bízom benne, hogy megélted már.

Péter, én most kiszállok, csak jelezni akartam, hogy gondom van a megszólalás szintjével, a többi majd az elemzésben lesz.

Életemben egyszer gyáva voltam, hallja.
Megijedtem.
Nem kellett volna megijednem?
Féltem. Féltem, hogy összedől a várunk és maga alá temet mindent. Szerelmest és ártatlant.
Ezért halgattam.
....
Belesikítom a csöndbe.
Beleordítom a csöndbe.
Bocsánatot kérek...
Amiért gyáva voltam.
Amiért nem szerettem eléggé.
Schaffer Erzsébet

Rendben, akkor nagy tisztelettel kérdezek, és nagyon nagy tisztelettel várom a válaszokat:

Mit ábrázol a kép?
Mit fejez ki egy vécé-ülőkére hajló női alak?
Mi a szándéka a kép alkotójának a kép alulexponált tónustalanságával és életlenségével?

A válaszokat előre is köszönöm.

a Nő felkelt és álmai hangulatában lebegve végezte szokásos szertartását. Kávé után -amit észrevétlenül már csak üresen ivott- felöltözött. Talán még dúdolt is valami régebbi slágert mialatt kiválasztotta a megfelelően vidám és kissé kihívó ruhadarabot. Miközben hangulatához illő sminkjét készítette már érezte azt a furcsa gondolatot, mintha.. valami.. máshogyan lenne... amikor minden árnyalattal elégetten nézte önmagát, ráébredt -túl nagy a csend körülötte. A lakásban lassan járkálva emlékezni kezdett -nem oly régen egyik napról a másikra megváltozott valami. A fürdőszobába betérve -ahogyan az hosszú hónapok alatt kialakult- a mosdóra támaszkodva nézett a tükörbe várva, mikor tűnik fel válla fölött az a mosolygós arc a simogató reggeli csókok egész napot előre megváltó, szerelmes üzenetével... Hideg futott végig rajta, mezítelen talpától fel a gerincén a feje tetejéig s hajszálain keresztül szétterült vállain. A valóság súlya alatt összeomolva térdelt a kövezeten és már csak egyetlen érzés lüktetett fájón ereiben: -Hiányzol!

Minden allegória egy fényképnél, ez a két dimenziós redukció okán eleve így van.

Péter, mondom egyszerűbben, mert nem szeretném, ha így csípődne be egy dolog, és lehet ezt egyszerűbben is mondani. Az estiskolára azért kerülnek fel képek, filmek és miegyebek, hogy okuljunk, hogy utakat keressünk és találjunk. Nincs közöttünk kész alkotó. Ahogy gondolom senki se bántódik meg, nem egy steril galériában vagyunk, ahol kész műveket csodálunk (vagy se). meg kell találni a kérdezés hangját, és úgy érzem, ez nem sikerült jelen esetben. Odáig egyetértek, hogy a képen felsorolod, mit látsz. A következtetés a sajátod, de az ítélettel nem értek egyet. Az alkotó provokatív eszközei között kell tudni különbséget tenni. Szerintem. Ez a dolgunk, felfejteni a szálakat. És nem az, hogy ítélkezzünk.

Másik Peti, jó buék, a kommunikáció fontos.

Ha a fajansz allegória lenne (amiről nincs tudomásom), akkor meg kellene kérdeznem, hogy minek az allegóriája. Hogy a kérdéseknél maradjunk, ha az alkotó úgy magyarázná, hogy "tudjátok, itt arra gondoltam, hogy...", akkor azonnal visszakérdeznék, hogy "nem, de honnan is kellene tudjuk?" A képen egy vécécsésze van, meg egy nő, aki valahova felfelé néz, az nem derül ki, hogy hova. Ennyi. Ez a kép a zongorábavizelős vicc tökéletes antiparallelje.

Ha az alkotónak szabad provokatív eszközöket használnia (a te szavaiddal), vagyis a szemlélő provokálva vagyon, akkor ki csodálja, ha a válaszok is adekvátak lesznek? Ne legyünk már ilyen szemforgatóak!

Kedves ZoltaiPeti, Camilla, Zsoltu! Az a lényeg, hogy legalább mi Péterek indítottunk egy kis kommmunikációt. Én mostan elmegyek szilveszterezni (ez most jó ürügy, hogy kiszálljak a beszélgetésből...usse tudnék mit mondani...hiszen egy ovisnak még kis a szókincse!) :) No! Megköszönöm az egész éves közreműködést és fotókban, filmekben, sikerekben, egészségben, békében, boldogságban gazdag Új évet kívánkok! MINDENKINEK! És Jó szórakozást ma estére! BÚÉK!BÚÉK!BÚÉK!
(ha valaki megbántódott attól alant előre elnézést kértem!!!) :) No Viszlát! Idénre Vége! Ennyi!

Mellesleg bennem az fogalmazódott meg, hogy vajon ha ez egy hokedli, akkor oké? Ha akkor oké, és értjük, akkor a környezet zavar? Ha igen, akkor ez valós és valid zavarás, vagy a mi rögzülésünk?

Péter, egyrészt bajai kománk nincs jelen, nem értik a többiek, én meg nem akarom megidézni, se őt, se az alkotását, mondjuk ezt megérted remélem. :)
Másrészt nincs itt semmiféle ellentmondás. A művész nem felelős azért, hogy a nézőben mi zajlik le. Ha ez egy kiállítóterem falán van, nem tetszik, nem érted, odébbálsz és kész. Annyiban más ez az helyzet, és itt a lényeg, hogy az Estiskola nem egy kiállítóterem, ahol (okkal vagy ok nélkül) készre merevített alkotások sorjáznak, hanem ez egy közösség, ahol kérdések vannak és válaszok. És azt hiszem, hogy az a jó metódus, hogy ha valamit nem értünk, akkor nem kezdünk el idétlenkedni, mert az nem visz előre, ráadásul mi van, ha mégiscsak több van a képen, mint Duchamp, vagy Warhol ready made esetében, bár náluk is működött egy erős társadalomkritika, szóval nem csak a minden estiskolást megillető elfogadó tisztelet az, ami miatt szólok, hanem mert onnantól ha bedobjuk a kakit meg a pisit, nem nagyon tudunk tovább beszélgetni, úgymond a lehetőség lesz lehúzva a vécén. Azért meg kár lenne.

Gondolom Camilla nem bántódik meg, hisz tudja, hogy nem személye ellen való, ami történt, de azért - mivel a mikulásbulin épp te mondtad - azon el kell picit merengeni, hogy ellenkező esetben mit éreznél vagy gondolnál.

Azt mondom, hogy mivel nem elemeztük, nem megyek ebbe mélyebben elemzésileg bele, csak az ütött szemen úgymond, hogy akárki feltölt akármi képet, arra miért kell direkt mód reagálni, miközben az szerintem tökéletesen érezhető, hogy nem egy szimpla provokatív helyzetről van szó, még ha a képi eszközök provokatívak is. Ezen a nyomon lehet talán elindulni a kép értelmezésében, mi az, ami a provokatív eszközhasználat mögött meghúzódik, mi az, amiről a kép nem beszél, és épp ez a nem beszélés lehet az a hiányjelenség, ami segíthet a nézőnek az értelmezésben. Azt nem mondom, hogy Camilla legegyszerűbb képéről van szó. :) Na, pész.

Camillának pedig az a feladat, hogy megmérje, vajon a reakciók alapján valós-e az a nézői, befogadói igény, hogy finomítson az arányrendszeren, a provokatív, szürreális vagy naturális és az érzelmes, elvont között.

Kedves Zsolt, "a művész azért nem vállalhat felelősséget, hogy benned vagy bennem mi fog lezajlani a műve által", ezek a Te szavaid. Vagyis elvetetted a mű-vész (t.i. aki még vésznek sem igazi, Camilla, ezt ne vedd magadra, csak szójáték) felelősségét. Vagyis csak a befogadón múlik, hogy milyen érzések és gondolatok támadnak benne a mű láttán-hallatán (jó, hogy nem szaglatán, bár minden valószínűség szerint itt Mr. Muscle vagy a Toilet Duck illatát éreznénk, a citrus erejével). Namármost, én a képen egy nőt látok, aki egy vécécsésze felett mereng. A deszka le van hajtva, tehát a nő nem használta a vécécsészét. Akkor mi hiányozhat neki? Na most tényleg! Nem vagyok én zavarban, még akkora zavarban sem, mint amikor Te elemezted pár éve a bajai barátunk művészi kiteljesedését. Kezd az egész arra hajazni.

Mindenkinek vannak határok az életében. Mindíg. Óvoda, óvide...Én maradok.

Tudod kis Domjánpeti, vannak olyan pillanatok, amikor az ember szó szerint szarul érzi magát és csak annyi oka van rá, hogy az azt megelőző pillanatokban nem voltak határok az életében. nnna. Óvodai foglalkozás megszűntetve.

Hadd dedózzunk már Zsolti bá!!! :)

Gyerekek, kicsit többet várok, na. Péterek, ha zavarban vagytok egy képnél, lehet erről beszélni, fontos, de tiszteljük már meg egymást, hogy ne dedózzunk. Oké, szilveszter van, meg minden. Értem. Na. Lehet feladaton kívül is asszociálni más munkáira, de ha valami zavarba hoz, akkor képekkel munkálkodjatok. Azért annál több van ebben a képben - és feltételezzük kérem ezt minden tanuló munkájánál - mintsem az, amit direkt módon látunk.

Tehát a menses maradt el?

Amikor valaki hiányzik, lehet, hogy a helyszín teljesen más okból fontos.... ezt pont sa férfiak ne tudnák...cccc...

Missing Mr. Hankey the Christmas Poo...

Most feket humort alkalmazok, ha valaki megsértődik attól előre bocsánatot kérek.
Tehát! " A kép jelentése: Hiányzik a széklet"
Én kérek elnézést!!!

Persze, megint én leszek a vaskalapos, de komolyan nem értem, milyen emberi hiányt lehet a fajansz ölelgetésével kompenzálni? Mert bámerről nézem, az egy szaniter, azt viszont tudom, micsoda és mire való.