Hangulata van a képnek, ad egy régies, múltat idéző érzetet, azzal, hogy roncsoltad a tónusokat, szóval ez itt most jól jön ki, de azért óva intelek a túlzott használatától, mert modorossá tehet. Ha lehet javaslatom, első körben érdemes megmaradni a fekete-fehérnél és az egyszerű hagyományos tónusrendnél. Aztán majd ha ebben haladtunk előre már, kiforogja, hogy mi lesz az, ami téged esztétikailag érdekel és ki akarod majd próbálni. (hegyi)
A Látszótér Alapítványt
banki átutalással
MagNet Bank
16200120-18524112
vagy PayPalon keresztül
Milyen érdekes, hogy az erős híd szerkezetnél és jelenlétnél mennyivel erősebb (pszichikailag mindenképpen) a légies, környezetében olvadó fa képe. Állóban kicsit keskeny ez a képarány az ízlésemnek, talán én egy kicsit vágtam volna fenn, annyira, hogy a fa kerüljön cca harmadpontra. Az előtér is nagyon szép.