Feri, kérlek használd legközelebb a href.hu linkrövidítőt, mert szétveri a sablont a sok hosszú link. Köszönöm.

Ez a 10mm Canon 5D a váz, Canon 10/22 obival, nincs szorzó. http://href.hu/x/f2i4
Ez a 10mm 1.6-os szorzóval Canon 400D a váz Sigma 10/20 obival. http://href.hu/x/f2i5
Ez a kép egy 28mm-es gyujtótávú objektívvel, Dimage 7i bridge géppel készült. http://href.hu/x/f2i6
Talán nem mindenki számára érdekesek ezek a számok, hisz a kép a lényeg. Azért mégis kicsit jó ha tisztában vagyunk vele, mert így tudjuk igazán eldönteni, hogy milyen témához milyen objektívet/fókusztávolságot célszerű használni. :)

10 mm-es az már betegség. :D

Feri, nem bridge, megegyeztünk a valamelyik táborban, mert nem cserélhető az obi

... hát ez nem valami nagy látószög. A 36 mm-es fókusszal bizony nem igazán lehet a teret görbíteni. Tulajdonképpen a 24x36 mm-re átszámolva 28-mm-től kezdődik az érdekesebb nagylátószög, de a látványosabb 10mm-es fókusz körül mozog. Nóra a géped bridge kategóriába tartozik, a 36-432mm-es gyújtótávolság inkább a részletek megörökítésére alkalmas, totál képeket több kép egyesítésével célszerű készítened. :)

Na, akkor ezt látod a képen.

hát ha jól látom, ekvivalens 36mm az alja, az viszonylag nagylátó, nem esel tőle térdre, de azért nagylátóbb, mint az alap. Ez azt jelenti, hogy a kis kilógó szemit vissza kell húzni amennyire lehet, az a nagylátója.

Ha ezen van nagylátószög, akkor mutasd meg, mert én nem tudom: http://pixinfo.com/cikkek/ps_s2is/

Az egyik vége a tele, a másik a nagylátó elvileg, minél kisebb a szám, annál nagyobb a látószög.

de, zoomos. nem tudtam hogy a kettő ugyanaz.

nem zoomos a cuccod? ha az, mennyi az alja, ameddig lemegy? hány mm?

akkor sincs nagylátóm

Ha nagylátóval fotózol, akkor torzít bár, dől-borul, de közel tudsz menni a szereplőkhöz úgy, hogy attól még megmarad a dolog formája. De az is eszembe jutott, hogy persze minden, amit mondok, tegyük mellé, hogy szerintem. :) Hozzám jutna el könnyebben.

"s a színtér az az épület és a természet kapcsolata, de nem az a főszereplő, így mintegy hangulati elem, mint a színpad díszlete jelentkezik és ad hozzá a történethez."

Na, szerintem ezen a képen egészen pontosan ez van. Ezért nem értem mi között véled látni, és mit adna még hozzá ha döntve lenne.

Azt próbáltam leírni - ezek szerint nem sikerült - hogy a két megközelítésből az egyik nagyjából az, amit Nóra belinkelt, ahol látszik, hogy díszlet, és látszik az építészeti jelleg, vagyis maga a tervező, az a vízió, amit ő megálmodott, az van előtérben, az a drámai párbeszéd egyik szereplője. A másik a növényzet, tehát ott ez a párbeszéd működik. A másik út, hogy nem érdekel az építészet, hiszen akármi lehet, hanem az a kapcsolódás érdekel, ahogy az újjárombolódott teret elkezdi az ember használni, akár csak érzelmileg is. Vagyis az akkor szubjektív, mindegy, hogy dől vagy hogy torzít-e az optika, mert ott a személyes élmény ereje ezt mind felül tudja írni. Gyakorlatban közeli, nagylátóval exponált torzított tér, amiben a szereplők kapják a főszerepet, és a színtér az az épület és a természet kapcsolata, de nem az a főszereplő, így mintegy hangulati elem, mint a színpad díszlete jelentkezik és ad hozzá a történethez. Úgy érzem, most a kettő között vagyunk, hogy nem tárgyias, mert nem vagyunk távol és nincs felmérve az épület, mnint egy ingatlanbecslőnél, de nem is ment bele a személyesbe, mert nincs az a sodró erő, hogy magamévá teszem a helyzetet és beleforgatom magam is abba, ami mint élmény ért. Nem tudom, így érthetőbb-e, amit mondok, sajnos írásban nehezebb, mint mozgásban ábrázolni.

Nem akarom én provokálni a vitát, de nézzétek meg a Nóra által belinkelt képet, úgy néz ki mint egy díszlet a Tizedes meg a többiek-ből.:)

Szerintem a belinkelt az egy sima 'ittjártam' kép, míg a Festmény nem is akar az épületről szólni.

Nóra, szerintem amit belinkeltél, az az elemzésben leírt első variációnak felelne meg, a Festmény c. képed ( http://szakkor.estiskola.hu/2011/04/09/f... ) pedig a második variációnak.

amúgy meg egészben ilyen: http://inlinethumb49.webshots.com/45936/...

Jó, hát nekem nem változik a véleményem. Szerintem beszédes ez a kép, kifejezi azt a "szívszorító" érzést, hogy ismét hagyunk pusztulni a történelmünkből egy darabkát, hogy ismét előnyt élvez a semmitmondó dísztelen tömeggyártás. Talán van egy kis perspektivikus torzulása a képnek, amit érdemes lenne korrigálni, de semmi több. Nekem tetszik ez a kép így ahogy van.

Zsolt igazából én sem értem mi lenne a 'másik' lehetőség. Amit mutatni akartam, az a csonka, lepusztult homlokzatmaradványa egy egykoron hatalmas kastélynak, aminek a helyén most erdő van, és kirándulók bújócskáznak. A boltívek, lépcső és oszlopok merev színpadiassága adja a keretet a kiserdőnek és a bújócskázó figuráknak. Egyszerre lepusztult, halott, merev - és élő, az erdőtől és az emberektől az. Nem tudom a kamera döntésétől mennyiben lenne ez jobb/szebb/drámaibb. Szerintem semennyire.

Ferenc, kérlek olvasd el újra az elemzést, mert az csak az egyik opció volt, hogy tárgyias közlésként a teljes homlokzat megjelenjen.

Én nem értek egyet a Zsolttal. Nekem nem kell befejezni fönt ezt a képet, én el tudom képzelni a folytatását fönt. Egy kb. XIX. sz.-i neoklasszicista épületmaradványt látunk, ami a mai napig él, az által, hogy odajárnak az emberek kirándulni. Legalábbis a képből ez látszik. Ha az egész épületet maradványt mutattad volna, talán eltörpül a bejárat mögötti kiserdő, így számomra elveszett volna a kép üzenete is. Persze lehetett volna ezt az épületet mutatni más kamera állásból is, de ki tudja milyen zavaró momentumok miatt döntöttél így. Könnyű egy ilyen képnél a szinpadiasság csalogató hibájába esni, te azt is elkerülted, egyúttal megtörted a szereplőkkel ezt a merev, statikusságát a képnek. Azt hiszem ezt én is így oldottam volna meg. :)

Szia,

Az alcsúti arborétumban áll(nak) a volt Habsburg kastély maradványa(i).

Szia

Hol készült a kép?

(csak mert ha nincs nagyon messze megnézném élőben is :)