Hát, hogy csendélet-e vagy sem, azt most így rögtön nem fogom tudni nektek megmondani, pontosabban ebben van egy kis kétségem, de mindenféleképp egy nagyon jó kompozíciós játékot látunk. Nagyon jók azok a ritmusok, amit itt az Ádám megfigyelt. Mégpedig az, hogy itt vannak úgymond ebbe a téli környezetbe beleillő színek és formák és hangulatok, gondolok itt a nagy vízmezőre, vagy víztérre ami befagyott és hó került rá, gondolok itt a háttérben lévő szántóföldre, vagy a fákra, még akár a stégre, erre a mólóra is, amin van egy régi pad. Aztán van egy nagyon érdekes játékossága is ennek a történetnek amely az egészet beindítja és bemozgatja éspedig ezek a műanyag színes kerti székek, még ott látunk egy napernyőt is. Tehát itt van egy nagyon erős ironikus vonal. És ráadásul, hogyha megfigyeljük, akkor ezek kompozícióban is nagyon izgalmasan vannak föltéve ezek a színek, a két narancssárga, ahogy kommunikál egymással, és ahogy ezt az egészet mintegy spirál ívben beforgatja, bemozgatja. Annyi meglátásom volna, hogyha már egy ilyen megfigyelést megteszünk és erre rájövünk, ezek nem szaladnak el ezek a székek, tehát lehet nyugodtan azt mondani, hogy csinálok több felvételt is, esetleg más állásból is megpróbálom ezt megcsinálni, mert hogy ennek a képnek még egy izgalmas része lehetne és ez pedig a mező és onnan a továbblátás, mert hogyha egy picit lejjebb guggolok, ha egy picit leülök oda arra a földre, akkor is megmarad ez a kompozíció. Egy picit talán az a mólón hagyott egyedülálló sárga szék közelebb is kerül ehhez a másik kompozíciós részhez, viszont kapok egy átlátást, egy kilátást a háttér felé. Ez az egyik dolog ami számomra egy lehetőség lett volna. A másik pedig az, hogy azért itt akárhogy is nézzük van egy horizontunk, és az a horizont most indokolatlan módon dől és ezt is jó lett volna kiküszöbölni. Én két disznót mindenféleképp megadnék. Azt nem mondom, hogy most menjen el az Ádám ezt megismételni, de ezt raktározza el magában, hogy a későbbiekben erre azért nem árt figyelni ezekre a kérdésekre. De a két disznó megvan, és ezt áttenném a csend leckére a csendéletből. (szőke-hegyi)
értékelés: