i love acting

Oscar Wilde-tól az idézet, ő a kedvenc íróm.

A kép címe utal egy idézetre, amit a szoba falára írva látunk. Ez egy hitvallás is, amit fontosnak tart közölni velünk az alkotó. René Magritte-t tudom itt idézni. Ő volt az, aki hasonló betűtípussal, hasonló képi üzeneteket közölt, amiben az volt a szürrealitás, hogy egy jól érzékelhető tárgyi világot jellemzett azzal, hogy a létezését magát kétségbe vonta. Emlékszünk a pipás képére, amin van egy pipa, és az van odaírva, hogy „ez nem egy pipa”, és létrehozott ő ezzel egy vitahelyzetet is, mert a néző azt mondja, hogy: „de hát ez egy pipa”, „Nem, ez nem egy pipa”, és akkor az ember megpróbál ezzel a dacolással valamit kezdeni. Itt most nem egészen ez történik, de vizuálisan ez a fajta megközelítés az, ami nekem erről eszembe jut. Ez egy életfilozófia megfogalmazása, ami tetszetős az alkotónak, és ezért úgy gondolta, hogy ő ezzel egyetért, tehát szeretne a mindennapjaiban ezzel találkozni, mint egy ilyen intelem. Én ezt elfogadhatónak gondolom. A kompozíció nagyon izgalmas, nagyon egyszerű eszközökkel dolgozik Viktória, és innen már csak egy lépés, hogy a csendélettel is elkezdjen dolgozni, mert a formák lehelyezése szemmel láthatóan jól megy neki. Van egy nagy fehér felületünk, az ablak, van egy másik fehér felületünk erre rímelve: a radiátor, és ennek az egésznek a játékára ez a libbenő függöny válaszol a vörös háttérrel, és minden egyes elem ezt a libbenő függönyt erősíti. A szövegelhelyezés is tulajdonképpen mindehhez képest jó helyen van, jól értelmezhető. Van egy nagyon pici problémám a térrendezéssel: ha megnézzük, akkor a fehér függöny és a sötétítő kicsit egymásba gabalyodik, egy sarok belóg, azt én eligazítottam volna. A kép jobb oldalánál a függöny után elkezd folytatódni a háttér, ezt nem tartom jó ötletnek, a függöny szélénél meghoztam volna a döntést, és ott vágtam volna, már nem indítom el újra azt a formát, ami a háttér, tömegben helyesebb lenne. Én elfogadom, hogy Vikinek ez a vasárnap hajnal, úgyhogy megvan a három csillag a képre, de az alkotói jelenlétet hiányolom a Viki előző képeihez viszonyítva. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Ez a kép egészen lírai. Nem a felirat miatt, hanem például ahogy a színes függöny lebben, és ahogy a fűtőtest visszarántja az egészet a földre. Az idézet pontosan talál, bár nem tudom szükséges-e föltétlenül. De összességében nagyon tetszik.

Új hozzászólás