Az már eleve egy nagyon fontos dolog, hogy az András házi kedvencre egy különleges, és szinte filmszerű ötletet küld el, mint egy szélesvásznú furcsa, misztikus film egy kiragadott részét. Itt valamilyen egymásra exponálás történhet, amiben egy macska vagy valamilyen fura, szinte pszihedelikus élőlény besuhan berebbenve ebbe a legénylakásba, és mint egy félelmetes vízióként van jelen. Közben ez az egész szőrmelény valamilyen kedvességet is hordoz magában. Azért szerethető ez a kép, mert ebben van érzelem és humor, jól olvasható a meséje, története. Úgyhogy én ennek a házi feladatnak nagyon örülök és szerintem jó döntés, hogy fekete-fehérben hagyta a képet. Színesben egész biztos, hogy elvitt volna másfelé, egy ilyen pop-artos hangulat felé a munka. Én ezt egy jó vállalkozásnak tartom és itt is megjegyezném, hogy akkor miért nem várható el ugyanez az összerendezett gondolkozás Gimesi András többi házi feladatánál. Ha ilyenek el tudnak készülni, akkor tessék ugyanúgy koncentrálni a többi leckére is. Annyi megjegyzés lenne, hogy a kompozíció most a bal oldalon a függöny miatt kifut. Erre jobban kell figyelni. (szőke)
értékelés:
A cím kiegészítése, illetve folytatása azok számára, akik esetleg nem ismernék a dalt:
"...néz rám, de nem látom a szemét..." (épp, hogy LÁTOM :) )
"...és nem tudom, de arra emlékszem,
hogy nem értem amit beszélt."
/Trabant - Méhes Marietta/