Jártak itt

Láncreakció Mácsai Ferenc Csend című képére.

Ádám ezt úgymond láncreakcióként Mácsai Feri Csend képére küldte, emlékszünk, a temetős képre gondolt Ádám. És értem is és el is fogadom azt a ritmikai megfelelést, ami a padokkal történő ritmizálás. A kép, az tulajdonképpen rendben is van. Tanácsokat szeretnék mondani Ádámnak. Az egyik tanácsom az, hogy a horizont. Ezt mindannyiszor el fogom mondani, amikor indokolatlan, hogy mért dől a horizont. Itt is dől. Erre azért érdemes odafigyelni. Vagy a kép elkészítésénél, vagy hogyha ez becsúszik, mint hiba, hát utána azért módosításban ez körbevágható úgy, hogy egy-két fokot az ember elforgatja, és máris egyenesbe kerül a kép. A másik, hogy itt is az van, hogy bizonyos szempontból egy picit szűkre komponáltuk a kép széleit. Ez a pad, ami itt a parton van nagyon hozzáér a képszélhez és ez nem biztos, hogy ennek jót tesz. Egy nagyon pici levegőt mindig szélszerű hagyni ilyenkor, ennyire nem érdemes élesre vágni. A másik pedig az, hogy van egy előterünk, van egy középterünk és egy hátterünk. Az előtérben látjuk magát a partot, a középtér az a vízfelület és a háttér maga az az erdősáv, vagy az a fasor, ami lezárja ezt a történetet. Most azt mondom, hogy a hátsó lezárás az rendben van, a középtér is tulajdonképpen rendben van és maga az előtér is rendben van, csak ennek a háromnak a ritmusánál most nincs eldöntve, hogy melyikre helyezem a hangsúlyt. Most mind a három egyforma erővel van jelen a képen. És mivel sem a mélységélesség, sem a perspektíva nem engedi ezt a teret most megnyílni, ezért nagyon kétdimenziósra lapul ki ez a képi megoldás. Hogyha a képformákat vesszük, akkor nem is kell nagyon sokat hunyorítunk ahhoz, hogy ez az egész úgy nézzen ki mint hogyha egy kétdimenziós rajz lenne. Ezt is el lehet fogadni, de akkor azt mondom, hogy a kép alsó és felső részénél lényegesen erősebb vágást lehetne létrehozni, mert akkor ennek a főszereplője a padok. Most ez nincs igazán eldöntve. Kompozícióban érdemes még ezzel játszani. És Ádámnak is azt tudom mondani, hogy próbálja meg azt, hogy az első leckéktől elindulunk újra és megyünk végig, mielőtt elkezdünk ugrálni a leckékben tovább, mert gondolatom, hitem szerint ezek a leckék úgy épülnek egymásra, hogy segítik egymást. Jó lenne, hogyha az első tízig terjedő leckével foglalkozna Ádám újból. És egy picit talán azt is tudom mondani, hogyha nagyobb intenzitással foglalkozna a fotográfiával, magyarán többet fotografál, akkor a rutint is megszerzi. A fotográfiához nagyon fontos az, hogy a gyakorlatot az ember csinálja, a fotográfia nem egy elméleti műfaj. Úgyhogy én várnám Ádámtól a többi leckére is a megoldást és ez most egy kétcsillagos megoldás. Egy csillag itt a kompozíciós problémák miatt marad tarsolyban. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Igen és Igen.
Következő télen vagy még idén nyáron megint kimegyek a tóra.

Bizony jó ez, két apró kifogással.
A belógó ág rossz helyen van rosszkor. Ha legalább a jobb felső sarokba karistolna, jobb lenne.
Így viszont csak még hangsúlyosabbá teszi, hogy dől a kép jobbra. Legalább a horizonton billenthettél volna egy kicsit.

Köszönöm, Dió, nagyon örülök. :)

Nagyon tetszik a kép. A közelebbi pad, meg a három távolabbi aránya-komponálása jól eltalált. (Különösen, hogy a háromból a balszélső vaskossab kivitel válaszol a közelebbi padnak. Vagy padra. Vagy mi. Meg a távolabbi stégek, padok is jól simulnak....
Még lehetett volna talán későbbi vagy korábbi időpontban is egy próbát tenni, esetleg a hosszabb árnyékokkal lehetett volna még játszani. De lehet, hogy ez nem is jó ötlet. Tetszik. Na.

Új hozzászólás