Kertünk új vendége egy kacsafarkú szender látható a képen. Éppen ölyvet fényképezni indultam, amikor felfigyeltem rá. Nem egy fotósbarát tevékenység a megörökítésük, marha gyorsak és sokat cikáznak a levegőben. Mire sikeredett egy elmegy képet összehozni róla, ő megunta a hajszát én pedig a földön fetrengést, rohangálást fényképezővel a kézben. Technika: 300 mm, ISO 800, 1/1250 sec, f/5.6
Már leszoktam az utánuk rohanásról a kivárásos módszerre tértem át. Olyan jól bevált a dolog, hogy pár napja amikor fényképezni voltam sikerült elég tűrhetően megfényképezni, videózni egy törpeegeret is. A madáretető vendégeit való fényképezgetés meggyőzött hogy az a jó módszer. Ekkor még nem volt normális állványom ami elbírta volna az 55 - 300-ast így a kézből vadászat maradt. Az objektív viszont még meg van és egyre jobban nem szeretem ( sokszor túl kevés a 300 mm az AF meg lassú mint egy halott lajhár ).
AF-et nem kéne használni, hanem beállsz oda, ahol várod az eseményt és rekeszben lemégy, és akkor még ha valamennyire máshol is lesz a téma, akkor se megy ki az élességből.